„VII. Sándor pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Újabb roham a janzenizmus ellen: egyértelműsítés: Szent Ágoston AWB |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kréta –> Kréta (sziget) |
||
39. sor:
[[Fájl:Christina barberini.jpg|bélyegkép|jobb|250px|[[Krisztina svéd királynő|Krisztina]], [[Svédország|svéd]] királynő ünneplése [[1656]]. [[február 28.|február 28-án]] a Barberini-palota udvarán]]
A pápa visszavonultsága miatt nem lehet elmondani, hogy uralkodásának viszonylag hosszú ideje alatt sok és jelentős diplomáciai események történtek volna. Pedig a francia ellenségeskedés mellett Sándornak alapvetően jó kapcsolata volt Európa más országaival. Ez különösen igaz volt Spanyolországra, amelynek megválasztását is köszönhette. Az [[1640]]-es forradalommal függetlenné vált [[Portugália|Portugáliát]] elődeihez híven Sándor sem akarta elismerni. A portugál uralkodó, [[IV. János portugál király|IV. János]] többször is vitába szállt a pápával, de Sándor nem akart engedni a spanyol korona alól kiváló országnak. <br />
Az egyházfő jelentős támogatást nyújtott a [[Velencei Köztársaság]]nak is a [[törökök]] legyőzéséhez. A [[Kréta (sziget)|Kréta]] szigetén már állásokat kialakító oszmánok ellen Velencének minden segítség jól jött. A kínálkozó lehetőséget megragadva Sándor a támogatásáért cserébe azt kérte a [[velencei dózse|dózsétól]], hogy az [[1606]]-ban kitiltott jezsuitákat újra fogadja vissza a köztársaság. A Serenissima kormánya teljesítette a pápa követelését.
Sándor uralkodása alatt tért át a katolikus hitre [[Krisztina svéd királynő|Krisztina]], [[Svédország|svéd]] királynő. A protestáns uralkodó [[1654]]-ben lemondott a trónról, és Rómába költözött, ahol [[1655]] [[karácsony]]án katolikus hitre tért át. A keresztelést maga a pápa végezte el, amelyet a [[Palazzo Barberini|Barberini-palotában]] nagy ünnepség követett.
| |||