Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎A metamorfózis típusai: a metamorfózis mélységi zónái
#'''Diszlokációs (dinamikus) metamorfózis''' – A metamorfózisnak ez a fajtája törések, vetők, nyírási övezetek vagy áttolódások környezetére korlátozódik. A viszonylag kis hőmérsékleten fellépő '''nagy mechanikai- és nyírási feszültségek (p<sub>stressz</sub>)''' a kőzet és a kőzetalkotó ásványok mechanikai széttöredezését, felaprózódását okozza. Az így kialakult '''kataklázitok''' ([[vetőbreccsa|vetőbreccsák]], [[vetőagyag]]ok) nem [[foliáció|foliáltak]]. A súrlódás miatt a hőmérséklet helyenként olyan mértékben megnövekedhet, hogy a kőzet egy kis része megolvad, majd gyorsan kihűlve üvegesen megdermed. Az így képződött sötét, bazaltos üvegre emlékeztető kőzetet-kőzetsávokat [[pszeudotachylit]]nek nevezzük. Nagyobb mélységekben már átkristályosodás és plasztikus deformáció is létrejöhet, aminek következtében sávos-foliált szerkezetek alakulnak ki ([[milonit]]osodás).
#'''Impakt (sokk) metamorfózis''' – Meteorit becsapódások következtében kialakuló metamorfózis. A kőzet és a kőzetalkotó ásványok átalakulását a hatalmas sebességgel becsapódó meteorit és az általa keltett "sokk hullámok" okozzák. A hatás rendkívül rövid ideig tart, gyakorlatilag néhány mikromásodperc és egy másodperc között lezajlik. Ezalatt a rövid idő alatt a hőmérséklet '''néhány ezer Celsius-fokot''' is elérhet, a nyomás pedig akár a '''100 kbar (10 GPa)''' nagyságot is meghaladhatja. A sokk hullámok hatására a például homokkövekben előforduló kvarc erősen deformálódik sőt a SiO<sub>2</sub> más [[polimorfia|polimorf]] módosulattá, [[coesit]]tá és [[stisovit]]tá alakul. Még erőteljesebb sokk metamorfózis hatására a kvarcszemcsék megolvadhatnak és hirtelen lehűlve nagy sűrűségű és nagy törésmutatójú, SiO<sub>2</sub> összetételű üveggé dermedhetnek meg, amelynek neve '''lechatelierit'''. A hasonló hatásnak kitett, hirtelen megolvadt majd újrakristályosodott, vagy üvegesen megdermedt földpát neve '''maskelynit'''. Az impact metamorfózisnak elsősorban a Holdon illetve más, légkörrel nem rendelkező égitesteken van nagy jelentősége.
 
=== Mélységi zónák szerint ===
A metamorfózis különböző mélységekben jöhet létre, amelyekre általában különböző viszonyok jellemzőek. Három metamorf zónát különítünk el:
* '''Epimetamorf öv''': felső zóna, ahol a hőmérséklet mindig csekély, kivéve a kontakt metamorfózist. A kőzetek átalakulását az irányított nyomás különböző fokai okozzák. A víztelenedés kisfokú, az ásványok az OH<sup>-</sup>-tartalom nagy részét még őrzik. Jellemző [[ásvány]]ai a [[szericit]], [[klorit]], [[talk]], [[szerpentin]], [[epidot]], [[zoizit]], [[hematit]], [[kőzet]]ei a [[fillit]], [[kloritpala]], [[grafitpala]], [[zöldpala]], [[talkpala]].
* '''Mezometamorf öv''': középső zóna, ahol a nyomás mellett a hőmérséklet közepesen magas. Jellemző ásványai a [[muszkovit]], [[biotit]], [[amfibol]], [[gránát]], [[staurolit]] és [[disztén]], de az epiásványok közül előfordul még a klorit és epidot. Kőzetei közepes szemű, vastagabb palás rétegzettségűek, mint a [[gneisz]], [[csillámpala]] és [[amfibolit]].
* '''Katametamorf öv''': alsó zóna, magas hőmérséklet, magas nyomással, amelyhez már nem csak a tektonikai eredetű irányított nyomás, hanem a hidrosztatikai nyomás is hozzájárul. A hidrosztatikai nyomás ebben a zónában már olyan magas, hogy tektonikus nyomás nélkül is metamorfózist idéz elő. Ásványai a [[diopszid]], [[szillimanit]], [[omfacit]], valamint a magas hőmérsékletre jellemző, ezért a kontakt metamorfként is képződő [[kordierit]], [[wollastonit]], [[vezuvián]]. A jellemző kőzetek irányítottság nélküli, szemcsés kőzetek, mint az [[eklogit]], [[gránitgneisz]] és a [[granulit]].
 
==A metamorf fácies==
96 071

szerkesztés