„Tenocstitlan” változatai közötti eltérés

[[Hernán Cortés]] [[Mexikó spanyol meghódítása|hadjárata]] Tenochtitlan leigázásával végződött [[1521]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-benán]]. Az 1519-es első látogatása során őt és társait még isteneknek gondolták a kardot és vaspáncélt nem látott aztékok. Cortést a tollaskígyó azték istenének, Quetzalcoatlnak[[Quetzalcoatl]]nak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták az eljövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Azonban a vendéglátóik és a városi nép kezdte kiismerni a spanyolok valódi szándékát, és fellázadtak ellenük. [[II. Moctezuma azték uralkodó]] a kiabáló tömeg elé kiállva próbálta az alattvalóit lecsillapítani, de mindhiába, és egy feléje dobott kővel halálra sújtották. A feldühödött tömeg még aznap elzavarta a városból fejvesztve menekülő spanyolokat. Cortés és katonái az éjjel, szakadó esőben szöktek meg Tenochtitlánból, de az aztékok tettéért bosszút esküdött.

Tenochtitlán városából gyakorlatilag alig maradt valami − a hódító spanyolok módszeresen mindent leromboltak, ami az aztékokra emlékeztetett. A város központi terén álló Nagy piramis helyén felépítették a ma is álló, kéttornyú barokk katedrálist. A várost övező Texcoco sóstót a XVIII[[8. századraszázad]]ra gyakorlatilag lecsapolták, majd a későbbiek során feltöltötték. Erre a feltöltött részre a XIX[[19. század]] folyamán már lakóépületek és házak épültek.