„Grősz József” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BSonne (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: interwiki
BinBott (vitalap | szerkesztései)
a Megyés püspök két szóba, ld. WP:BÜ és OH
2. sor:
 
== Élete ==
Középiskolái befejezése után a [[Pazmaneum]]on elvégezte a teológiát. 1911-ben szentelték pappá. Előbb [[Farád]]on, majd [[Oroszvár]]on volt káplán, 1913-ban [[Győr]]ben püspöki levéltáros és jegyző, majd püspöki szertartó lett. 1921-ben [[Fetser Antal]] püspök titkárává nevezte ki. 1928-ban [[XI. Piusz pápa]] orthosiai címzetes püspökké és győri segédpüspökké nevezte ki, felszentelésére 1929. február 24-én került sor. 1936-ban [[Mikes János]] szombathelyi megyéspüspökmegyés püspök lemondása után az egyházmegye apostoli kormányzója lett. 1939-től 1944-ig az [[Országgyűlés]] felsőházi tagja volt. 1943-ban a [[Kalocsai Érsekség]] élére nevezték ki. 1943 és 1945, majd 1945 és 1946 között a [[Magyar Tudományos Akadémia]] igazgatósági tagja volt.
 
[[Serédi Jusztinián]] 1945. március 25-én bekövetkezett halála után egészen [[Mindszenty József]] kinevezéséig ő látta el a hercegprímási teendőket is, majd 1949-ben Mindszenty letartóztatása után – szentszéki felhatalmazással – újra ő lett az ország első számú papi vezetője. 1950. augusztus 30-án aláírta a kommunista hatalom és az egyház közti egyezséget, amely szinte teljesen állami ellenőrzés alá vonta a magyarországi papság működését. A papok többsége nem volt hajlandó elfogadni ezt az egyezséget. Grőszt 1951. május 18-án több más egyházi vezetővel együtt letartóztatták, majd június 28-án összeesküvés vádjával tizenöt év börtönre ítélték. 1955. október 14-én elengedték a börtönből, de házi őrizetben tartották 1956 májusáig. Május 12-én kiszabadult, majd hét nap múlva újra elfoglalhatta az érseki széket. Az átélt „élmények” hatására 1957-ben csatlakozott az Opus Paci békepapi mozgalomhoz, amellett tagja volt az Országos Béketanácsnak és a [[Hazafias Népfront]] elnökségének is.