Wikipédia

„Újépület” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a kisebb formai javítások
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
== Építése ==
[[Fájl:UjEpulet.jpg|bélyegkép|balra|120px|Az Újépület egy 1893-as térképen]]
Felépítésére [[II. József]] adott utasítást. A terveket [[Isidore Canevale]] bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése [[1786]]-ban kezdődött, [[Hild János]] vezetésével. Itt szerezte első szakmai tapasztalatait [[Hild József]], a későbbi híres építész is. Az erőd-szerű épület felhasználási célját nem közölték a lakossággal, így az találgatások tárgya volt. A nagyméretű épület egyes részei fokozatosan készültek el; 1789-ben a 3. sz. pavilon már használatban volt.
 
Az épület négyszög alakú volt, a földszinten kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán kisebb, de egy emelettel magasabb négyszög alakú épületrészeket emeltek, melyeket a főépületettel rövid melléképítmények kapcsoltak össze, úgy hogy a deréképület az erősségnek mintegy középfalát, a négy saroképítmény pedig annak bástyáit képezte. A nagyobb homlokfalak 100 ölnél hosszabbak, a belső főudvar majdnem 10 000 négyszögölnyi teret foglalt el. Különösebb építészeti értéke az épületnek nem volt. A rejtélyes alkotmány homoksivatag közepette emelkedett, ugyanis az akkori város végházai s a megkezdett építmény között még jókora térség terült el, mellyct meg nem kötött fövény borított. II. József halálakor a munka még nem volt befejezve, s az időközben kitört [[napóleoni háborúk]] gátolták az építkezés folytatását. [[1793]] és [[1796]] között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.
 
[[1802]]-ben eladni készültek az épületet, a [[prága]]i zsidók már ajánlatot is tettek rá. Gróf Széchenyi akkori kamaraelnök hathatós fölterjesztéseket tett a szándéklott eladás ellen, mivel az épület a magyar papság elkobzott javaiért kapott pénzen készült el. Az eladására így nem került sor, azonban az építés folytatásához csak [[1814]]-ben fogtak, s mikor az épület elkészült, az újonnan szervezett ötödik tüzérezred tanyájává rendelték azt.
 
== A kivégzőhely ==
[[Fájl:Grof batthyany lajos elso miniszterelnokunk kivegzese.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Batthyány Lajos]] kivégzése az Újépület udvarán]]
Már a [[napóleoni háborúk]] idején, 1793 és 1796 között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] bukása után tömegével zárták ide a magyar hazafiakat. [[1849]]. [[október 6.|október 6-án]] az épület falánál végezték ki [[Batthyány Lajos]] grófot, az első független magyar kormány [[miniszterelnök]]ét, az [[aradi vértanúk]] kivégzésével azonos napon. A kivégzés emlékét őrzi az egykori épület ÉK-iészakkeleti sarkának helyén emelt [[Batthyány-örökmécses]]. Az épület mellett végezték ki 1849. [[október 10.|október 10-én]] [[Csány László]] kormánybiztost, közlekedési minisztert, majd [[október 24.|október 24-én]] [[Perényi Zsigmond]]ot, a felsőház másodelnökét is.
 
== A helyszín utóélete ==
17 ⟶ 21 sor:
* [[Lipótváros]]
 
== ForrásForrások ==
*{{Bplex|2|554}}
*[http://www.archive.org/stream/magyarorssageso01unkngoog#page/n8/mode/2up Magyarország és Erdély eredeti képekben] Darmstadt, 1856. 131. old.
 
{{DEFAULTSORT:Ujepu~let}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Újépület”