„Óbudai-sziget” változatai közötti eltérés

=== 1800-as évek ===

Igazán fontossá csak az 1800-as években vált, mikor gróf [[Széchenyi István]] megalapította az [[Óbudai Hajógyár]]at. (Ő volt a magyar evezős sport megalapítója is.) Római falmaradványokra először [[1836]]-ban bukkantak, amikor a ''Vidra'' kotróhajó a hajógyári öblöt mélyítette. 1836-ban bocsátották vízre az itt készült első hajót, az ''Árpád gőzöst''. A sziget területéből 28 hektárt foglalt el a hajógyár. A többi részen az erdőt nagyrészt kiirtották és a helyén mezőgazdasági művelést folytattak.

 

=== 1900-as évek ===

1955-ben készült el a [[K-híd]] és rajta keresztül az iparvágány a Hajógyárhoz, valamint a Hídépítő Vállalat itt lévő telephelyéhez. A 60-as évek elején a sziget keleti partján üdülőtábor létesült, bungalókkal, úszómedencékkel, sportpályával; később kibővült és úttörőtáborként üzemelt. A sziget nagyobbik részén továbbra is kukorica- és répaföldek voltak, sőt rózsatermesztés is folyt, egészen [[1972]] végéig, amikor megszűnt a mezőgazdasági művelés, majd a következő évben sor került a 34 hektáros szabadidőközpont kialakítására, melyet Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára adtak át és ''[[Május 9. park]]''nak neveztek el. Parkolót és közutat építettek hozzá, 1975 - 1995 között a 142-es autóbuszjárat is összekötötte az óbudai Szentlélek térrel. Több játszóteret létesítettek a szigeten, a leghíresebb a ródlidomb és a csúszdás játszótér volt. Ehhez 18 000 m³ törmeléket, földet használtak fel. (A játszótér [[1999]]-ben leégett, helyén az újat [[2004]]-ben adták át).