„Gaspare Spontini” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Halle –> Halle an der Saale
a →‎Élete: Apósa nevének és Érard hivatkozásnak beírása
13. sor:
1805-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] udvari zeneszerzője, valamint a császárné udvari karmestere lett. 1809-ben, bizonyára Napóleon sugallatára, írta a ''[[Fernando Cortez (opera)|Fernando Cortez]]'' című művét, amelyet szintén a Nagyoperában mutattak be, akárcsak a ''La Vestalét''. Mivel művei kedvező visszhangot váltottak ki, Spontinit hamarosan mesés tiszteletdíjakkal és elismerésekkel halmozták el. A ''La Vestale'' című opera a kritikusok lesújtó véleménye ellenére elnyerte a Napóleon által alapított nagyoperai díjat. A zeneszerzőt tagjává választott a Francia [[Akadémia]]. Spontoni egy ideig Theâtre Italien de l’Odéon karmestere volt, majd a főzeneigazgatója lett.
 
1811-ben megnősült. Egy neves hangszergyáros[[zongora]]- tulajdonosánakés a[[Hárfa|hárfakészítő]], Jean-Baptiste [[Sébastien Érard|Érard]] lányát, Marie-Cathérine-Céleste Erardot (1790–1867?) vezette oltár elé. Nem születtek közös gyermekeik, de Spontini odaadó társat, művészetének inspirálóját találta meg feleségében. A házaspár sokat jótékonykodott: Jesiben és Maiolatiban is több karitatív szervezetet létesítettek. Maiolitban egy parkot építettek, amelynek közepére egy, a [[művészet]]ek dicsőségét hirdető [[templom]]ot terveztek, de végül 1858-ban egy impozáns [[Szűz Mária]] szobrot állítottak fel a parkban a templom helyett. A szobor felavatását Carlo Luigi Morichini [[bíboros]] végezte, aki bejelentette, hogy a [[Pápa (egyházfő)|pápa]] a házaspárnak, karitatív tevékenységük elismeréseként, a San Andrea gróf és grófnő címet adományozza.
 
Napóleon és Joséphine válásakor Spontini a háttérbe vonult. Viszonya a [[császár]]ral visszafogottá vált, valószínűleg ennek köszönhető, hogy udvari zeneszerzői posztjában [[XVIII. Lajos]] is megerősítette. 1820-ban aztán a zeneszerző elhagyta Párizst és [[Berlin]]be utazott, [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] meghívásának eleget téve. Frigyes Vilmos Párizsban megtekintette Spontini több operájának az előadását, és már évekkel azelőtt elhatározta, hogy meghívja [[Porosz Királyság|Poroszországba]] a zeneszerzőt. Azt szerette volna ezzel elérni, hogy a nagyoperai stílus a német színpadokon is gyökeret verjen.