„Gandamaki csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
helyesírás stb.
pontosítások
16. sor:
|veszteségek2= 16 499 halott, sebesült, hadifogoly és eltűnt
}}
A '''gandamaki csata''' az [[első angol–afgán háború]] egyik legnagyobb csatája volt. A csatában az afgán lázadók [[Akbar Hán]] vezetésével az angol megszállókmegszállókkal ellenálltak harcoltakszemben. Az angolokat az idős, és határozatlan [[William Elphinstone]] vezette.
 
== A szemben álló erők ==
=== Afgán lázadók ===
Az angolok 1838-ban elfoglalták Afganisztánt[[Afganisztán]]t. Az elüldözött uralkodó [[Duszt Muhammad]] több, az angolok elleni ellenállásraellenállást valóis kísérletszervezett utánde végül megadta magát. Apja elfogása után fia, [[Akbar Hán]] kerülkerült az afgánok élére. Ő nyílt lázadástfelkelést indított az angol megszállók ellen. A csatában résztvevő afgán felkelők létszáma olyan 30 000{{szám|30000}} körüli lehetett. Jól fel voltak fegyverkezve, hosszú csövű, elöltöltős puskáik voltak, amely kiváló volt a hirtelen, meglepetésszerű, rejtekhelyről való támadáshoz.
 
=== A [[Brit Birodalom]] ===
Afganisztán elhelyezkedése miatt kulcs fontosságú volt a britek számára. Ugyanis a Brit Birodalom és az [[Orosz Birodalom]] közti terület fontos volt, hogy szemmel tarthassák az orosz hadmozdulatokat és esetleg megelőzzék az oroszok esetleges terjeszkedési szándékát. Bár elfoglalták Afganisztánt, a britek elleni felkelés váratlan és erős volt. Kabultól nem messze lévő angol tábor is tarthatatlanná vált és a [[William Elphinstone]] tábornok vezette angol had {{szám|4500}} katona és a hozzájuk csatlakozott 12 000{{szám|12000}} angol menekült állt az afgánok ellenellenében.
 
== A csata előzményei ==
19381838-ban a brit erők támadást indítottak Afganisztán ellen és miután bevették [[Gházni ostroma|Gházni erődítményét]], az afgán haderő nagy része megadta magát. Az angolok elüldözték [[Duszt Muhammad]] afgán emírt, helyére a báb Sáh Sudzsát tették. SokáigAz afgánok sokáig csak néhány keserves, szervezetlen lázadást indítottak a megszállók ellen. Ez azonban megváltozott és 19411841-ben egymár szervezet, jól felszerelt afgán lázadással találták szembe magukat az angolok. Kabul környékén {{szám|4500}}brit katona állomásozott és 12mellettük 000{{szám|12000}} kisegítő, civil tábori személyzet volt jelentelepült. VezetőjeVezetőjűk a beteges, öreg és határozatlan [[William Elphinstone]] volt., Aakit tábornokkorábban tiltakozásánaktiltakozása dacáraellenére hívták vissza a nyugállományából. MivelMikor a lázadók már a Kabult fenyegették, a britek helyzete tarthatatlanná vált és saját biztonságuk érdekében vissza kellett vonulniuk.
 
== A csata ==
Mielőtt visszavonultak volna az angolok tárgyalásokba kezdtek a felkelőkkel, akik kell akikkell sikerült megegyezniük a szabad elvonulásban, [[Akbar Hán]] nagyvonalúan még kísérőket is ígért (amiakik sosem érkezettérkezetek meg). A brit menetoszlop 1842. január 6-án hagyta el Kabult és indult el Jalabadba[[Jalabad]]ba. Már az első napon több afgán felkelő támadtrátámadt aza angolvisszavonuló hadseregangolok lemaradtközül embereirelemaradtakra, majd nem sokkal később lemészárolták a teljes utóvédet is. [[Fájl:Remnants of an army.jpg|thumb|280px|jobbra|A súlyosan sebesült Brydon sebészorvos Elizabeth Thompson festményén]] Két nap alatt mindössze 16 Km-et haladt az angol sereg, de több száz áldozatot szedtek az afgánok puskái. Ez után a helyzet csak tovább romlott. A keskeny 8 Km-es Khurd Kabul-hágón az afgánok elsöprő támadást indítottak az angol menetoszlop ellen és több mint 3000 embert megöltek. Az ötödik nap végére alig 450 katona és 3000 civil volt életben, de náluk az éhség és a fagy végzet legtöbbjükkel.
 
[[Fájl:Remnants of an army.jpg|bélyegkép|280px|jobbra|A súlyosan sebesült Brydon sebészorvos Elizabeth Thompson festményén]]
==Csata következményei==
A 16 500 emberből csak 1 érte el Jalabadot, ő volt William Brydon orvos, az egyetlen túlélő a Bengáli Hadseregből a foglyokat leszámítva. A csata hatalmas győzelem volt az afgánok számára, de újabb brit csapatok törtek be az országba és súlyos károkat okoztak Afganisztánban. Végül a háborút az afgánok győzelmével zárult ugyan, de megmaradt a két nagyhatalom, az Orosz és a Brit Birodalom között verseny egyik helyszínéül.
 
Két nap alatt mindössze tizenhat kilómétert haladt az angol menet, de eközben több száz áldozatot okoztak az afgán felkelők által lesből leadott lövések. Ezután a helyzet csak tovább romlott, hiszen a keskeny 8 kilóméter hosszú [[Khurd Kabul-hágó]]ban az afgánok elsöprő támadást indítottak az angol menetoszlop ellen és több mint 3000 embert megöltek. Az ötödik nap végére alig 450 katona és 3000 civil maradt életben, de többükkel később az éhség és a fagy végzett.
==Források==
 
== Csata következményei ==
A 16 500{{szám|16500}} emberből csak 1 érte el Jalabadot, ő volt William Brydon orvos, az egyetlen túlélő a Bengáli Hadseregből a foglyokat leszámítvanem számítva. A csata hatalmas győzelem volt az afgánok számára, de később újabb brit csapatok törtek be az országba és súlyos károkat okoztak Afganisztánban. Végül aA háborútháború az afgánok győzelmével zárult ugyan, de a terület megmaradt a két nagyhatalom, az Orosz és a Brit Birodalom közöttközötti hatalmi verseny egyik helyszínéülérdekszférájaként.
 
== Források ==
* Chris Mcnab: A legnagyobb katonai katasztrófák, Amber Book Ltd., ISBN 978-963-19-6308-3
 
== Lásd még ==
*[[Első angol–afgán háború]]
*[[Brit Birodalom]]