„Danczi Villebald József” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyar bencés szerzetesek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Egyházi személy infobox
|születési név=Danczi József
|kép=
|képaláírás =
|született =[[Kürt (település)|Kürt]], [[1910]]. [[október 16.]]
|nemzetiség =
|elhunyt =[[Győr]], [[1977]]. [[december 21.]]
|sírhely =győri Szent Ignác (bencés) templom
|házastársa =
|gyermekei=
|cím =
|vallás=keresztény
|keresztény=igen
|felekezet=római katolikus
|gyülekezet =
|tisztség =
|felavatás =[[1936]]. [[július 5.]]
|hivatal1=győri házfőnök
|évek1=1963-1973
|felszentelés1=
|előd1=
|utód1=
|hivatal2=
|előd2=
|utód2=
}}
'''Danczi Villebald József OSB''' ([[Kürt (település)|Kürt]], [[1910]]. [[október 16.]] – [[Győr]], [[1977]]. [[december 21.]]) bencés pap, tanár, iskolaigazgató, nyelvész, született Kürtön (ma Szlovákiában található, hivatalos neve: Strekov).
 
== Élete ==
A kürti elemi iskola elvégzése után 1923 és 1931 között [[Érsekújvár]]ott, a Csehszlovák állami Gimnáziumban tanult. [[1931]]. [[augusztus 6]]-án lépett be a pannonhalmi [[Szent Benedek-rend]]be. 1932 és 1936 között a [[prága]]i Károly Egyetemen folytatott teológiai tanulmányokat, majd [[1936]]. [[június 27]]-én ünnepi fogadalmat tett, s [[július 5|július 5-én]] pappá szentelték. 1936 és 1938 között a [[pozsony]]i Komenský Egyetemen szerzett pedagógusi diplomát [[magyar nyelv]] és csehszlovák nyelvből. 1938-ban a magyarlakta területek [[Magyarország]]hoz csatolásával magyar állampolgárként tanulmányait a budapesti Magyar Királyi Egyetemen (ma: [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]) fejezte be. 1939-ben doktorált magyar és szláv nyelvészetből. Doktori disszertációját szülőfaluja, Kürt nyelvjárásáról (annak hangtanáról) írta ''A kürti nyelvjárás hangtana, fonetikai és fonológiai vizsgálata'' címmel.
 
A kürti elemi iskola elvégzése után 1923 és 1931 között [[Érsekújvár]]ott, a Csehszlovák állami Gimnáziumban tanult. [[1931]]. [[augusztus 6]]-án lépett be a pannonhalmi [[Szent Benedek-rend]]be. 1932 és 1936 között a [[prága]]i Károly Egyetemen folytatott teológiai tanulmányokat, majd [[1936]]. [[június 27]]-én ünnepi fogadalmat tett, s július 5-én pappá szentelték. 1936 és 1938 között a [[pozsony]]i Komenský Egyetemen szerzett pedagógusi diplomát [[magyar nyelv]] és csehszlovák nyelvből. 1938-ban a magyarlakta területek [[Magyarország]]hoz csatolásával magyar állampolgárként tanulmányait a budapesti Magyar Királyi Egyetemen (ma: [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]) fejezte be. 1939-ben doktorált magyar és szláv nyelvészetből. Doktori disszertációját szülőfaluja, Kürt nyelvjárásáról (annak hangtanáról) írta ''A kürti nyelvjárás hangtana, fonetikai és fonológiai vizsgálata'' címmel.
 
1941-től Pannonhalmán a gimnázium, 1947-től a főiskola tanára is volt. 1941-ben néprajzi gyűjtéseket folytat szülőfalujában, Kürtön. 1941 márciusában a szláv nyevekkel való foglalkozás végett beiratkozik a Zágrábi Egyetemre, ahonnan a hitleri betörések miatt rövid időn belül haza kellett térnie. 1941-ben rövid ideig tartó katonai szolgálat után [[Pannonhalma|Pannonhalmán]] tanított. 1943-ban a környező falvakban dűlőneveket gyűjtött, diákjait is bevonta a néprajzi gyűjtésbe. Megszerettette velük a nép hagyományaiban őrzött értékeket. 1945-ben Pannonhalmán érte az egyre közeledő front. Rövid idő alatt megtanult ororszul, és az érkező orosz katonákat a várban már saját nyelvükön köszöntötte. Azáltal, hogy tolmácsként működött, nagyban hozzájárult, hogy a vár és a benne élő menekültek túléljék a háborút.
 
1947-ben megindult a szerzetesrendek feloszlatása. Ő önként vállalta a lemondást. 1949-ben került plébánosnak [[Balatonendréd]]re, amit 1951-ben kellett elhagynia. Ekkor [[Győr]]be költözött, és egészen 1962-ig rendi kereteken kívül, állami iskolákban oroszt tanított. 1962-ben egy évre visszatért Pannonhalmára. 1963 és 1973 között a győri [[Czuczor Gergely bencésBencés gimnáziumGimnázium]] tanára, igazgatója és a rendház főnöke volt. 1973-tól orosztanárként működött. Nevelt, oktatott, papi teendőit végezte, s ezek mellett kutatott, fordított, publikálta műveit és előadásokat tartott. A nyelvészet és a szlavisztika volt a fő területe, de kutatta bencés elődeinek, a [[XIX. század]] nagy nyelvészeinek, [[Czuczor Gergely]]nek, [[Jedlik Ányos]]nak és [[Szeder Fábián]]nak életét. Fordított szláv nyelvekből ([[Ľudovít Štúr]]t, [[Ján Kollár]]t, [[Ján Hollý]]-t), kódexek szövegeit, misztikusokat és szentek életét latinról magyarra. Történelmi témájú műveket is írt, Győr történelmével foglalkozott.
 
Hosszantartó betegsége következtében 1977. december 21-én hunyt el. Földi maradványait [[1978]]. [[január 3]]-án temették el a győri Szent Ignác (bencés) templom kriptájába.
14 ⟶ 39 sor:
 
== Főbb művei ==
 
* 1939. ''A kürti nyelvjárás hangtana, fonetikai és fonológiai vizsgálata.'' Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.
* 1941. ''A kiskunhalasi nyelvjárás hangtanához.'' Magyar Nyelv 36. http://www.halas.hu/almanach/fejezet/13bibliog.htm
25 ⟶ 49 sor:
 
== Kapcsolódó irodalom ==
* Cziráki László: 1978.Danczi D. V.Villebald halálára. Új Ember, 1978.
 
* D.Danczi V. 1978Villebald. Új Ember, 1978. 4. sz.
* Cziráki László 1978. D. V. halálára. Új Ember.
* Úrhegyi Emília: 1978.Danczi D.Villebald V. JJózsef. Magyar Nyelv, 1978.
* D. V. 1978. Új Ember. 4. sz.
* Úrhegyi Emília 1978. D. V. J. Magyar Nyelv.
 
== Források ==
 
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09732/09854.htm Magyar életrajzi lexikon]
* Magyar Katolikus Lexikon http://lexikon.katolikus.hu/
* Meleg Mária 2005. Dr. Danczi József Villebald OSB élete és művei. Bencés Diákszövetség Almanach 2005. Különlenyomat. Pannonhalma – Budapest.
* Liszka József (szerk. ) 2010. Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából. Fórum Kisebbségkutató Intézet. Komárom – Somorja.
 
[[Kategória:Magyar bencés szerzetesek]]