Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Hölgyfutár –> Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)
Atyja bíró volt; a polgári iskolát szülővárosában végezte, majd iparos lett és atyja üzletében tanulta a kötélverés mesterségét. [[1848]]-ban mint nemzetőr, atyjával együtt részt vett a szabadságharcban; [[1863]]-ban átvette atyja üzletét, melyet az 1870-es évekre világszínvonalú, 70-80 munkással évi 2500-3000 mázsa kenderkötelet gyártó kenderfonó, szövő- és kötélgyárrá fejlesztett. A gyár az árvíz alatt összedőlt, majd egy [[1892]]-es tűzvészt követően állami és egyéb támogatásokkal építették újra. [[1876]]-ban és [[1883]]-ban a kormány megbízásából a kender termesztésének és földolgozási módjának tanulmányozása végett Olaszországba utazott.
Már az [[1850]]-es években megkezdte a lapokban Szeged és a hazai ipar érdekeit képviselni; írt a [[Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)|Hölgyfutárba]]ba, [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]]ba (1859. 1860. 1876. 1879.), Politikai Ujdonságokba s Gyakorlati Mezőgazdába ([[1874]]). A [[Pesti Napló]]nak, Magyarországnak és Honnak rendes munkatársa és vezércikkírója volt. Tevékeny részt vett a Szegedi Hiradó megindításában ([[1858]]) és a szegedi hírlapoknak rendes munkatársa. Irt az István bácsi Naptárába is ([[1868]])
 
[[1878]]-tól a [[Függetlenségi Párt]] országgyűlési képviselője volt.
117 228

szerkesztés