„B–24 Liberator” változatai közötti eltérés

A '''B–24 ''Liberator''''' a [[második világháború]]ban alkalmazott amerikai hadászati nehézbombázó repülőgép volt, melyet a [[Consolidated Aircraft]] fejlesztett ki és gyártatott az [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|Amerikai Hadsereg Légiereje]] számára. A ''Liberator'' nevet a brit légierőben kapta. Kifejlesztése [[1939]]-ben kezdődött el, első bevetésére [[1941]]-ben került sor. Tervezésénél azt a célt fogalmazták meg, hogy egy ellenálló, minden célra használható modell készüljön el. Annak ellenére, hogy a legnagyobb példányszámban készült amerikai bombázó volt, a [[B–17 Flying Fortress]] sokkal nagyobb ismertségre tett szert. A második világháború idején annak minden frontján harcolt. A ''B–17''-el szemben szerkezete a harci sérüléseket kevésbé viselte el, a nagy [[oldalviszony]]ú<ref>Oldalviszony = fesztávolság négyzete / hordfelület</ref> [[vitorlázórepülőgép]]szerű [[Lamináris áramlás|lamináris]] [[Davis-szárnyszárnyprofil]]ak miatt nehezebben volt vezethető mint a ''B–17''. Fel- és leszálláshoz [[Fékszárny|Fowler-féle fékszárnnyal]] rendelkezett.<ref>Fowler-szárny = hátrasikló része a szárnytő alsó felületének, ezzel a szárnytő felületét és íveltségét egyszerre lehetett növelni.</ref> A korai változatok motorjai mechanikus, a későbbiek [[turbófeltöltő]]vel készültek. Előnye volt a ''B–17''-tel szemben, hogy a szembe támadás elleni védelme jobb volt, mert a ''G'' változat 26. példányától megjelent a forgatható orrlövész torony. Ugyancsak előnyösebb volt az osztott oldalkormány motorhiba esetén. Az utolsó nagy számban gyártott sorozat a ''B–24M'' volt. Különböző változatait teherszállításra, kiképzésre, tengerészeti járőrgépnek és bombázónak használták. Nagy hatósugarú együléses vadászgépek helyett nehézvadászként nem vált be.