„Lyka Károly” változatai közötti eltérés

[[1887]] [[ősz]]én Münchenbe utazott, hogy beiratkozzon a kor egyik meghatározó konzervativkonzervatív festőiskolájába. A müncheni Akadémia helyett azonban [[Hollósy Simon]] jóval modernebb szellemű magániskoláját választotta, ahol a mesternél csak nyolc-tíz évvel fiatalabb társaival ([[Iványi-Grünwald Béla]], [[Márk Lajos]], [[Zemplényi Tivadar]]) megismerkedett az idelátogató, fiatalon már sikeres és nem akadémikus szemléletű [[Csók István]]nal és a Weimarban dolgozó [[Fényes Adolf]]fal, majd a Párizsból Magyarország felé átutazó [[Rippl-Rónai József]]fel. Ugyancsak Hollósy műtermében tanult és dolgozott egy ideig a [[nagybányai festőiskola]] későbbi két alapítója, [[Thorma János]], majd [[Réti István (festőművész)|Réti István]].

[[1894]]-ben [[Itália|Itáliába]] utazott. Előbb [[Nápoly]]ban, majd hosszabb ideig [[Róma|Rómá]]ban időzött, és egyre inkább a művészettörténettel foglalkozott. Több [[magyarország]]i folyóiratnak lett itáliai művészeti írója, a vezető napilapnak ([[Pesti Napló]]) római tárgyú tárcákat, kulturális beszámolókat írt, politikai cikkeket a legritkábban. Újságíróként több Rómába látogató magyar művésszel és újságíróval megismerkedett, de ismeretséget kötött az Aragno kávéházban gyülekező olasz hírességek némelyikével is, így Matilde Serao írónővel. München óta levelezésben állt a már említett [[Réti István (festőművész)|Réti Istvánnal]], aki azóta [[Párizs]]ban tanult és dolgozott, s akit Lyka vendégül látott Rómában. [[Kossuth Lajos|Kossuth]] halálakor a [[Pesti Napló]] tudósítójaként [[Torino|Torinóba]]ba utazott, és a hamvakat szállító különvonattal jött Magyarországra.

A századfordulón a [[Budapesti Napló]] munkatársaként több tanulmányutat tett Olasz- és [[Görögország]]ban. A [[Nagybányainagybányai festőiskola]] megalapítása után gyakori vendégevendég volt ott, hamar felismerte a nagybányai iskola jelentőségét, és művészetkritikai munkásságával próbálta közelebb vinni az ő alkotásaikat a közönséghez.

[[1902]]-től [[1918]]-ig szerkesztette a ''Művészet'' című folyóiratot, mely – óvatosan – a modernebb irányzatokat is meg kívánta ismertetni a konzervativkonzervatív magyar közönséggel. Első számában a lap [[Székely Bertalan]] művészetével foglalkozott. Megnősült: Tóth László, fiatalon meghalt festőbarátja özvegyét, Minich József szobrász lányát, Minich Ida festőnőt vette feleségül.

MűvészettörténetiróiMűvészettörténet-írói munkássága kiemelkedő, legjelentősebb monográfia-sorozata 1800-tól 1940-ig tárgyalja a magyar képzőművészet történetét. Nagy alkotókról önálló kötetei jelentek meg: [[Michelangelo]], [[Leonardo da Vinci]], [[Raffaello]], [[Rembrandt]], [[Munkácsy Mihály]].