„Uitz Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Emigráció –> emigráció (tevékenység)
Simin~huwiki (vitalap | szerkesztései)
a →‎Tanulóévek: typo, vessző, szóköz
7. sor:
Temes megyei Mehala községben született, paraszt családból származott. Korán megmutatkozó művészi hajlamai ellenére a szükség<ref>A temesvári gimnázium negyedik osztályából kicsapták azzal, hogy semmiféle középiskolában nem tanulhat tovább. Ezek után Temesvárott dolgozott mint vasesztergályos. Középiskoláit magántanulóként fejezi be.</ref> iparos szakma tanulása felé vezeti, így lett lakatos. [[1907]]-ben bátya anyagi támogatásával beiratkozott az [[Iparművészeti Főiskola|Iparművészeti Iskolába]], ahol díszítő festő szakon kezdte meg tanulmányait. Feichtinger J. György volt mestere, akire fél évszázad távlatából is szívesen emlékezett vissza. Tőle tanulta meg a [[freskó]]technikát, amelynek alapos szakmai ismeretére Uitz egész életében büszke volt. Itt kezdődött Nemes Lampérth Józsefhez fűződő szoros barátsága is, ami később – az akadémiai szellemmel ellentétben –, felszabadító erőként hatott Uitzra.
 
Később ösztöndíjat nyert a képzőművészeti tanulmányokhoz. [[1908]]-tól járt a [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolára]], ahol [[Balló Ede|Balló Edénél]] és [[Ferenczy Károly]]nál tanult. Balló osztályán Frank Frigyessel<ref>[[Frank Frigyes]], festő, született: Budapesten 1890. Arckép, táj és figurális képeket fest. A Műcsarnok 1915-iki tárlatán egy női arcképével a Harkányi-díjat nyerte el, 1916. pedig a Halmos-díjat és 1920. kitüntető elismerést kapott. Az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítást. [[München]]ben és [[Párizs]]ban is kiállított 1925. és itt kitüntették.</ref>, [[Krón Jenő]]vel<ref>grafikus, született Szobráncon 1882. A mintarajziskolában, később Nagybányán tanult. 1913-ban 10 rézkarcból álló sorozatot adott ki a diósgyőri vasgyárból vett motívumokkal. Kiállított Parisban, [[London]]ban és az 1914-ben a lipcsei könyv- és grafikai kiállításon. A háború után Kassán telepedett le, ahol magánrajziskolát vezetett. 1924-ben Zürichben, majd a Nemzeti Szalonban rézkarcokat, litográfiákat és tusrajzokat állított ki. Újabb munkáival az expresszionizmus felé közeledett. Több lapja van a [[Szépművészeti Múzeum]] gyűjteményében.</ref>, [[Szüle Péter]]rel<ref>Szüle Péter festő ([[Nagyvárad]], 1886. jún. 25. – Bp., 1944. febr. 4.) . Bp.-en a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, Balló Ede és Zemplényi Tivadar voltak mesterei. Fiatalon a szolnoki művésztelepre került, ahol 1928-ig dolgozott.1923-ban és 1929-ben az [[Ernst Múzeum]]ban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban volt kiállítása. Számos díjat nyert (1920, 1927, 1940). Több művét őrzi az Magyar Nemzeti G.</ref> , [[Csáky László]]val és 1909-től [[Tatz László]]val<ref>festő, született Máriapócs 1888. Budapesten végezte tanulmányait s 1912 óta állít ki nagyobbára tárgyiasan megfestett arcképeket és képmástanulmányokat: Feketeruhás nő, olykor tájrészleteket is: Reggel a Dunán, Csónakázók.</ref> kerül össze. A képzőművészeti tanulmányaival párhuzamosapárhuzamosan, a főiskolán megélhetésből modellkedett is. Az [[1912]]-[[1913]]. évre már nem iratkozott be a Főiskolára. Az ''[[Epreskert]]et'' látogatta inkább, ahol nemcsak művészete, hanem élete is új irányba fordult. »Itt ismerkedett meg a modellként dolgozó Kassák Terézzel, akivel megszerették egymást, s az új kapcsolat alkotó tevékenységének is ösztönzőjévé vált.«<ref>Bajkay Éva:Uitz Béla</ref> [[1912]] után alakította ki [[Nemes Lampérth József]] nyomán konstruktív-expresszív stílusát, amely iskolát teremtett. Első nagy sikere [[1914]]-ben volt az Ifjú Művészek Egyesületének kiállításán, ahol az állam és [[Nemes Marcell]] valamennyi kiállított képét megvásárolta. A [[Kecskeméti művésztelep]]en is alkotott. [[1915]]-től [[A Tett]], majd [[1916]]-tól a [[Ma (folyóirat)|Ma]] köréhez csatlakozott. [[Kassák Lajos]] főszerkesztő mellett a ''[[Ma (folyóirat)|Ma]]'' szerkesztésében is részt vett.
 
===Első sikerek===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Uitz_Béla