„Menyhárd István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Eperjes –> Eperjes (Szlovákia) |
a Hidak, hidat rövid i-vel (hangzórövidülés); kézi botszerkesztés |
||
12. sor:
Felsőfokú tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, ahol mérnöki oklevelet szerzett 1925-ben. A diploma megszerzése után 3 évig [[Raichle J. Ferenc]] építész irodájában, majd 2 évig dr. Enyedi Béla <ref>[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03782.htm Enyedi Béla mérnök]</ref> mérnök tervezőirodájában vas- és betonszerkezetek tervezésével is foglalkozott. Enyedi irodájában indult karrierje, utána 1933-tól 1937-ig tanársegédként működött a műegyetem mechanikai tanszékén, később adjunktus lett.
A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz került, itt tervezőként dolgozott a közúti hídosztályon. Ekkortájt (1935) tervezte meg a [[Magyarország]]on újnak számító vasvári vonórudas
A vasbeton héjszerkezetek elméletével is ekkoriban kezdett foglalkozni; Figyelemreméltó hídszerkezeteken kívül ettől kezdve főleg korszerű acélbeton szerkezeteket tervezett. Első héjszerkezetű csarnokait a csepeli kikötőben és a Kőbányai Sörgyárban építette. Legjelentősebb műve a budapesti Hamzsabégi úti autóbuszgarázs, ahol a főcsarnok fedését vasbeton ívekre támaszkodó elliptikus paraboloid alakú héjmezők képezik, a 82 méter fesztávolságú szerkezet építésekor (1941) a világ legnagyobb fesztávolságú héjszerkezetű csarnoka volt. Ugyancsak „rekord” fesztávolságú volt a szolnoki dongahéjfedésű repülőgép hangárja is.
| |||