„Ménfőcsanak” változatai közötti eltérés

[[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] és [[Luxemburgi Zsigmond]] uralkodása idején sokáig nádori részországgyűlések, majd köznemesi közgyűlések színhelye. [[1598]]-ban a ménfői dombok között bújt el és indult Győr visszavételére [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy Miklós]] és [[Schwarczenberg Adolf]] tábornagyok serege. A [[Oszmán Birodalom|török]] kort idézi – ma már csak nevében fennmaradt – Világosvár, a győri vár elővára, ahonnan tűzjelekkel jelezték az ellenség közeledtét. [[1683]]-ban [[Kara Musztafa]] az utolsó török hadjáratban [[Bécs]] ellen vonulva pusztította el a vidéket. [[1704]]-ben a koroncói csatában [[Forgách Simon]], [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] tábornagya és [[Heister]], a német császár generálisa vívott csatát. Ekkor Ménfő ismét elpusztult. Lakói a védettebb, dombos terület peremén telepedtek le. A népmonda szerint [[II. Rákóczi Ferenc]], itt tartózkodásának emlékét kőoszlop hirdeti. Errefelé jöttek [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] hadai a [[Kismegyer]]i csatatérre, a csanaki domboldalon – a templom fölött – irányította Jenő olasz alkirály a csatát. A szőlőhegyben lévő Ecker villának pincéjében rejtették el Napóleon elől a herczogenburgi[[herzogenburg]]i apátság kincseit. Az 1848/49[[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] utolsó dunántúli ütközete a mai vasútállomás körül volt, a győri csata részeként. Az itt elesett [[Szabó János (honvédtiszt)|Szabó János]] huszárszázados emlékművét gondosan ápolja az utókor.

:Az első templom 1311-ből való, amikor Baráti Márton mester és fiai szőlőültetésre adtak engedélyt, kikötésük volt, hogy termőre fordulásuk után a tizedet a ménfői Szent Szűz tiszteletére épült egyháznak adják. Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy a templom 70 éve épült. Így az építési ideje 1678. Ezt az időpontot támasztják alá legutolsó újjáépítéskor előkerült téglák évszámai is. 1790-es években megnagyobbították. 1809-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] katonái lovaikat kötötték be. A XIX. század második felében a Bezerédj család átveszi a kegyúri jogokat. A templom alá kriptát építtetett. Ez lett a család temetkezési helye. A ménfői templom (1948) megépítése után osztozott a kastély sorsában, szinte romos állapotba került. 1990-ben a Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére helyi összefogással ismét újjáépítették. Jelenleg közművelődési célokat szolgál: hangversenyeket, kiállításokat, polgári házasságkötéseket tartanak benne.