„Nagyagy” változatai közötti eltérés

A '''nagyagy''' ('''cerebrum''') ''(agyféltekék)'' a végagyból ''(telencephalonból)'' fejlődnek ki, és az agy legnagyobb méretű részét képezik. Minden félteke felszínét szürke állomány, az agykéreg ''(cortex cerebri; pallium)'' borítja, emellett a fehér állományban beágyazva is vannak szürke állományból álló részek, a törzsdúcok; a féltekék üregét az oldalkamrák képezik. A fehérállományban a fel- és leszálló pályáknak vannak olyan kritikus részei, mint a ''(capsula interna)'', ahol gyakoriak a kóros elváltozások. Az agykéreg ''(cortex cerebri)'' a központi idegrendszer legmagasabb szintje és mindig az alsóbb centrumokkal együttműködve funkcionál. Az agykéreg hatalmas mennyiségű információt kap (az [[idegrendszer]] más szintjeiről valamint az [[érzékszervek]]ből), ezekre pontos válaszokkal reagál, és megfelelő változásokat idéz elő. Sok választ öröklött programok befolyásolnak, míg másokhoz a az egyén élete során megtanult, és a kéregben elraktározott programok adják a keretet. Az [[ember]]i [[agy]]kéreg teljesen beborítja az [[agy]]féltekéket. Szürkeállományból áll, -becsült adatok szerint - százbilliósszázmilliárdos nagyságrendben (10¹¹) tartalmaz [[idegsejt]]et [[neuron]]t (a legtöbbet újszülöttkorban: (4x10¹¹), de ezek száma az életkorral kezdetben gyorsan, majd lassabban, de folyamatosan csökken. A synapszisok számát nagyságrendileg 5x10¹⁴-re becsülik. . Az [[agy]]kéreg különböző mezői funkcionálisan specializálódottak. Nagysága és komplex felépítése teszi alkalmassá azokra a magasabb rendű működésekre, amelyek csak az [[Emberi idegrendszer|emberi idegműködések]] tulajdonságai; ilyenek az elvont gondolkodás, a tudatosság, az intelligencia, a történelmi és társadalmi szintű összefüggések felismerése , elraktározása és alkalmazása, a beszéd, a nyelvtanulás, a szerszámhasználat, a bonyolult szerkezetek tervezésére való képesség, az irodalmi és művészeti alkotómunka, a különböző embercsoportok együttműködése, a viselkedési szabályrendszerek megalkotása és fejlesztése stb.