„Friedrich Wilhelm von Bülow” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: defsortjav |
link |
||
1. sor:
[[Fájl:Friedrich Wilhelm Bülow.jpg|bélyegkép|Friedrich Wilhelm von Bülow báró, Dennewitz grófja]]
'''Friedrich Wilhelm von Bülow báró, Dennewitz grófja''' ''(Friedrich Wilhelm Freiherr von Bülow, Graf von Dennewitz)'' (* Falkenberg, [[Altmark]], [[Porosz Királyság]]; [[1755]]. [[február 16.]] – † [[Königsberg]], [[Kelet-Poroszország]]; [[1816]]. [[február 25.]]), porosz tábornok, a [[napóleoni
== Élete ==
11. sor:
1792–94-ben részt vett a [[Nagy Francia Forradalom|francia forradalmi hadsereg]] elleni rajnai hadjáratokban. [[Mainz]] 1793-as ostroma során tanúsított vitézségéért megkapta a ''[[Pour le Mérite]]'' érdemrendet, és őrnaggyá léptették elő. A királyi herceg segédtisztjeként ténykedett az első koaliciós háborút 1795-ben lezáró [[baseli béke]] megkötéséig. Ezt követően a [[Mazuri tavak]]nál, a [[soldau]]-i helyőrségben (ma: [[Działdowo]], [[Lengyelország]]) szolgált, a muskétás gárdánál ''(Füsiliergarde)''. [[1797]]-ben zászlóaljparancsnokká nevezték ki.
1802-ben feleségül vette von Auer ezredes leányát. A következő évben alezredessé léptették elő, és a soldau-i hadtestben kapott egységparancsnoki beosztást. Bátyjának, Dietrichnek zavaros ügyei és szerencsétlen lépései megzavarták családjának békéjét, és kikezdték az ő magánvagyonát is. [[1806]]-ban elveszítette két gyermekét, majd felesége is meghalt. Az is lesújtotta, hogy kizárták ezredéből, amely részt vett a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni 1806-os hadjáratban. A hadjárat katasztrofális kudarcát látva azonban megerősítette elszántságát, és új lendülettel vetette magát a szolgálatba.
=== A
==== 1806–1807 ====
Az [[1806]]–[[1807|07]]-es háború későbbi csatáiban [[Anton Wilhelm von L’Estocq]] lovassági tábornok (1738–1815) parancsnoksága alatt már kiváló teljesítményt nyújtott. Harcolt [[Toruń|Thornn]]ál (ma: Toruń) és [[Gdańsk|Danzign]]ál (ma: Gdańsk). [[1807]]. [[február 5.|február 5-én]] Waltersdorfnál meg is sebesült.
1808-ban Bülow feleségül vette első feleségének 18 éves húgát. Ugyanebben az évben vezérőrnaggyá léptették elő, ettől kezdve minden erejével a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] által megalázott és szövetségi
==== 1808-1812 ====
24. sor:
[[Fájl:Dennewitz Denkmal Buelow.jpg|bélyegkép|Bülow tábornok emlékműve [[Dennewitz]]ben.]]
==== 1813-1814 ====
Az Oroszország elleni francia hadjárat katasztrofális kudarcát követően, a német felszabadító háború kirobbanását megelőző kritikus hónapokban Bülow vezérezredes keményen kézben tartotta csapatait, nem tett semmilyen visszavonhatatlan lépést mindaddig, amíg a hatodik koalíció uralkodói 1813 márciusában meg nem hozták a döntést a meggyengült [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni offenzíva megindításáról.
A támadást [[Magdeburg]]nál tervezték, hogy onnan az [[Elba (folyó)|Elba]] folyón átkelve tovább nyomulhassanak nyugat felé. Bülow vezérezredest [[1813]]. [[március 14.|március 14-én]] altábornaggyá léptették elő. A porosz csapatok Bülow, Hühnerbein és [[Ludwig Yorck von Wartenburg|Yorck]] tábornokok vezetése alatt indultak meg, a szövetséges orosz seregeket [[Ludwig Adolph Peter zu Sayn-Wittgenstein|Wittgenstein]] és [[Friedrich Wilhelm Rembert von Berg|Berg]] tábornokok vezették. A francia csapatok [[Eugène de Beauharnais]] marsall, francia alkirály parancsnoksága alatt 30 000 emberrel az [[Ehle]] folyó mentén, Möckern és Gommern között vonultak fel, a marsall főhadiszállását [[Königsborn]]ban ütötte fel. Wittgenstein elterelő támadásokkal kelet felé csalta a franciákat, majd [[április 5.|április 5-én]] támadást indított. Hühnerbein tábornok délről, Dannigkow felől rohamozott. Véres kézitusában, négy órán át tartó közelharcban a poroszoknak sikerült a túlerőben lévő franciákat visszaszorítaniuk. [[Vehlitz]]nél, az Ehle folyó mocsaras partvidékén a francia tüzérség nem tudott komoly kárt tenni a mélységben tagolt porosz-orosz vonalakban, így itt is közelharcra került a sor, gyakran mellig érő vízben. A francia lovasság beavatkozási próbálkozásait Bülow lovassága rendre visszaverte. A váratlan vereség Beauharnais marsallt arra késztette, hogy még aznap éjjel Magdeburg felé vonuljon vissza, minden utat, hidat és közlekedésre alkalmas töltést lerombolva maga mögött.
41. sor:
Az 1814–1815 évek rövid békeidőszakában Bülow tábornok a [[kelet-poroszország]]i [[Königsberg]]ben (ma: [[Kalinyingrád]], [[Oroszország]]) működött, mint [[Porosz Királyság|Poroszország]] katonai főparancsnoka. 1815-ben Napóleon császár [[Elba sziget]]éről való visszatérésének hírére ismét hadbaszólították, és kinevezték Blücher hadseregében a IV. hadtest parancsnokává.
A Napóleon [[száz nap|száznapos uralma]] ellen vezetett hadjárat során Bülow hadteste nem vett részt a vesztes [[1815]]. [[június 16.|június 16-i]] [[ligny csata|ligny csatában]], mert késedelmesen érkezett a harctérre. A június 17-ről 18-ra virradó éjszakán azonban hadteste felvonult a [[waterlooi csata]] színhelyére, jelentős erősítést hozva Blücher hadseregének. A Bülow vezette IV. porosz hadtest vezette a döntő lovasrohamot Napóleon hadseregének keleti szárnya ellen. A legkeményebb harcokat [[Plancenoit]] elfoglalásánál vívták, és jelentős szerepük volt Napóleon legyőzésében. A csata után Bülow IV. hadteste Blücher hadseregével együtt vonult be Franciaországba.
=== Halála ===
| |||