„Méloszi Aphrodité” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link
8. sor:
== Leírása ==
 
A 2,02 m magas, hat darabban [[parosz]]i [[márvány]]ból készült szobor ruhátlan felsőtesttel, alsótestén köpennyel ábrázolja az istennőt. A szobor karjai hiányoznak, eredeti tartásuk bizonytalan. A milói Vénusz mintája az a [[Kr. e. IV4. század]]i görög szobor volt, amelyről az úgynevezett [[Capuai Aphrodité]]t másolták, de a milói Vénusz maga nem másolat, hanem Kr. e. 130 körül készült szabad átformálása mintájának, a késő [[hellenisztikus művészet|hellenisztikus]] szobrászat szellemében. Mára elveszett talapzatának egy felirata alapján [[Antiókhiai Alexandrosz]] műve lehet; korábban tévesen [[Praxitelész]] művének tartották. A vele együtt talált szobortöredékek (köztük egy talapzat szignatúra töredékével) csak véletlenül kerültek vele egy gödörbe.
 
== Stílusa ==
18. sor:
[[Fájl:Paris Louvre Venus de Milo Debay drawing.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Debay rajza a szoborról a ma hiányzó talapzattal (1821)]]
 
A szobrot [[1820]]-ban két darabba törve találta meg egy Jorgosz Kentrotasz nevű földműves az [[égei-tenger]]i Milosz (más néven Melosz vagy Miló) szigetén. Kentrotasz elrejtette a szobrot, de török tisztviselők később megtalálták és elkobozták. [[Jules Dumont d'Urvilled’Urville]] francia tengerésztiszt felismerte a szobor jelentőségét, és elintézte, hogy de Rivière márki, a törökországi francia nagykövet megvásárolja. Kis restaurálás után a szobrot [[1821]]-ben [[XVIII. Lajos francia király]] királynaknak ajándékozták, aki végül a [[Louvre]]-nak adományozta, ahol jelenleg is megtekinthető.
 
Az, hogy a szobor a [[19. század]]ban nagy hírnévre tett szert, nemcsak szépségének volt köszönhető, hanem a francia hatóságok propagandahadjáratának is. [[1815]]-ben Franciaország visszaadta az olaszoknak a [[Medici Vénusz]]t, melyet [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] zsákmányolt tőlük. Mivel a Medici Vénuszt az ókori szobrászat egyik legszebb példájának tartották, a franciák elhatározták, hogy a tulajdonukban lévő szobrot tudatosan magasabb értékűnek állítják be, mint az elveszítettet. Művészek és kritikusok egyaránt méltatták, és a kecses női szépség megtestesülésének tartották. S valóban ma is [[Európa]] leghíresebb Vénusz-szobra.
 
== Források ==