„Katalin vesztfáliai királyné” változatai közötti eltérés

link
a (Bottal végzett egyértelműsítés: I. Ferenc –> I. Ferenc magyar király)
(link)
A szülők házassága elsősorban a nagy korkülönbségre és Frigyes herceg durvaságára visszavezethetően már hamar tönkrement. [[1786]]-ben, utolsó gyermeke világrahozatala után Auguszta Karolina hercegnő az orosz uralkodónő segítségéért könyörögve elhagyta férjét, és a cárnő jóvoltából [[Észtország]]ban telepedett le; [[1788]]-ban, huszonhárom évesen váratlanul elhunyt. Frigyes herceget kiutasították Oroszországból, a herceg hazatért szülőföldjére, ahová magával vitte gyermekeit is. Az ifjú Katalin hercegnőt nagyanyja, [[Zsófia Dorottya brandenburg–schwedti hercegnő]] gondjaira bízták. [[1797]] májusában, immár a württembergi hercegi trón várományosaként Frigyes herceg nőül vette [[Sarolta Auguszta württembergi királyné|Sarolta Auguszta brit és hannoveri királyi hercegnőt]]. Sarolta Auguszta magára vállalta mostohagyermekei felnevelését, szoros viszonyt alakítva ki velük. Katalin hercegnő különösen közel került mostohájához, Sarolta Auguszta személyesen felügyelte a fiatal Katalin Friderika neveltetését.
 
[[1806]]-ban Frigyes herceg, Württemberg uralkodójaként [[I. Napóleon]] francia császár]] szövetségese lett, cserébe a császár elismerte őt Württemberg királyának. A francia–württembergi kapcsolat megerősítése érdekében Katalin hercegnőt eljegyezték Napóleon fivérével, [[Jérôme Bonaparte]] francia császári herceggel, akit [[1807]] júliusában [[Vesztfáliai Királyság|Vesztfália]] királyává emeltek. Az esküvőt [[1807]]. [[augusztus 12.|augusztus 12]]-én tartották meg polgári keretek között, az egyházi ceremóniára [[1807]]. [[augusztus 22.|augusztus 22]]-én kerítettek sort a [[Fontainebleau-kastély]]ban. Jérôme királynak ez már a második házassága volt, első nejétől, az angol [[Elizabeth Patterson]]tól a császár parancsára kellett elválnia, hogy kellően jelentős politikai frigyre tudjon lépni. Annak ellenére, hogy a házasságba jóformán nem volt beleszólásuk, Katalin Friderika és Jérôme Bonaparte között vonzalom alakult ki, mely életük végéig tartósnak bizonyult. A párnak három gyermeke született:
 
* Jérôme Napléon Bonaparte (1814–1847), francia császári herceg és Montfort uralkodó hercege
* [[Napoléon Joseph Charles Paul Bonaparte]] (1822–1891), francia császári és montforti herceg, Moncalieri és Meudon grófja.
 
Az [[1813]]-as [[lipcsei csata]] után a Vesztfáliai Királyság megszűnt létezni. A királyi pár [[Franciaország]]ba menekült. Katalin Friderika édesapja azt akarta, hogy leánya váljék el Jérôme Bonapartétól és a megbukott [[Bonaparte-ház]]tól, ellenben a királyné hűséges maradt férjéhez, és önkéntes száműzetést vállalt. A királyi pár az [[ausztria]]i [[Trieszt]] városa mellett megvásárolt egy ''Villa Necker'' névre keresztelt birtokot, és itt folytattak csendes életvitelt. Itt született meg első gyermekük, az édesapja után elnevezett Jérôme Napoléon. [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]] [[száz nap]]os uralma alatt Jérôme Bonaparte felesége segítségével csatlakozott fivéréhez, míg Katalin Friderikát [[I. Ferenc magyar király|I. Ferenc]] magyar király és osztrák császár őrizetbe vette férje és Napóleon támogatása miatt. A hercegnő és exkirályné családja kieszközölte a császárnál, hogy Katalin Friderika és gyermekei átkerülhessenek Württembergbe. [[1815]] márciusában érkeztek meg [[Göppingen]] városába; az ottani kastély foglyai lettek. A [[waterlooi csata|waterlooi csatát]] követően Jérôme Bonaparte csatlakozott feleségéhez és gyermekeihez a rabságban, azonban Göppingen kastélyát nem lehetett eléggé őrizni, így átszállították őket Ellwangenbe. A helyzetet [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich]] herceg oldotta meg, aki engedélyezte a família visszatérését Ausztriába. Frigyes württembergi király megbocsátott leányának és vejének, engesztelésként Montfort uralkodó hercegévé ''(Prinz von Montfort)'' tette Jérôme Bonapartét.
 
Katalin Friderika továbbra is férjével és gyermekeivel élt, hol Ausztriában, hol [[Olaszország]]ban, hol [[Svájc]]ban. Ötvenkét éves korában, [[1835]]. [[november 28.|november 28]]-án hunyt el a svájci [[Lausanne]] városában.