„Romániai református egyház” változatai közötti eltérés

 

== Liturgia, ünnepek, szokások ==

[[Fájl:Confirmation in 2007 in the Alsóvárós Reformed church in Marosvásárhely 1 .JPG|bélyegkép|jobbra|240px|[[Konfirmáció]] a [[marosvásárhely]]i [[Alsóvárosi református templom (Marosvásárhely)|alsóvárosi református templomban]] ]]

A ''Romániai Református Egyház'' mindenben a [[református|református felekezet]] kálvini teológiáját és liturgikus rendszerét követi. Liturgikus rendje és a liturgiák kötött szövegei nagyban megegyeznek a [[Magyarországi Református Egyház]]éival, azzal a különbséggel, hogy helyenként némileg archaikusak, és regionális különbségeket mutatnak. Az [[Erdélyi Református Egyházkerület]] és a [[Királyhágómelléki Református Egyházkerület]] gyakorlatában is mutatkoznak kisebb-nagyobb különbségek (de nem lényegbevágóak). A hosszú évtizedekig tartó kommunista elnyomás során alig adhattak ki új énekeskönyveket, ily módon mindenütt különböző rég kiadott énekeskönyvek voltak használatban, ami azt eredményezte, hogy a számozás (sőt, kisebb részt még az énekanyag is) eltéréseket mutatott.Amikor a [[Ceauşescu]]-rezsim alatt tilos volt a templomokban [[Himnusz]]t és [[Szózat]]ot énekelni, a régi énekeskönyvekből eltávolították a megfelelő oldalakat, az esetleg újonnan kiadott énekeskönyvekben pedig a megfelelő számozást átugorva hagyták ki az énekeket (pl. a 31. Dicséret után a 34. következett), ily módon emlékeztetve a híveket a kényszerűen kihagyott nemzeti imák és énekek hiányára. A rendszerváltozás után az említett énekek visszakerültek az énekeskönyvekbe. Nagyobb ünnepek alkalmával általában a [[Himnusz]] képezi az istentiszteleti záróéneket is (míg úrnapi istentiszteleteken hagyományosan a [[Tebenned bíztunk, elejétől fogva|Tebenned bíztunk]] kezdetű zsoltár).