„Királyföld” változatai közötti eltérés

A szász székek területe eredetileg 190&nbsp;km hosszú, keskeny földsáv volt Dél-[[Erdély]]ben, mely [[Szászváros]]tól a [[Homoród]]-mentéig nyúlt el. E területsáv a későbbiekben észak-déli irányban gyarapodott. A Királyfölddel szomszédos területek: északon [[Kis-Küküllő vármegye|Küküllő vármegye]], [[Fehér vármegye]] és [[Udvarhelyszék]], keleten Udvarhelyszék, [[Miklósvárszék]], [[Sepsiszék]] és [[Felső-Fehér vármegye]], délen a [[Havasalföld]]től elválasztó hegységek, nyugaton [[Hunyad vármegye|Hunyad]], Fehér és Küküllő vármegye.<ref>{{cite book | author = Benkő József | title = i.m. | pages = 321-322}}</ref>

 

Az [[erdélyi szászok]] 12. századi betelepülését követően az [[1224]]-es [[Andreanum]] rendezte jogi helyzetüket és szabta meg autonómiájukat, amelyet 1486-ban [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] megerősített. Felettes szervük a szebeni ispán lett. Vásártartási jogot és adókedvezményt, sőt [[Nagyszeben]] [[árumegállító jog]]ot is kapott [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]]tól. [[1437]]-ben az erdélyi ''három nemzet'' (magyarok, székelyek, szászok) uniója is kodifikálást nyert, ezt az uniót többször megerősítették (Unio Trium Nationum). A 15. századtól a ''[[erdélyi szász univerzitás|szász universitas]]'' újabb önrendelkezési eredményeket ért el, így a saját bíráskodás ''(királybíró)'', ill. a szász önkormányzat vezetőjének kijelölése ([[comes Saxonum]]), aki egyben a főszék fővárosa, Nagyszeben polgármestere is volt. A jogilag különálló székek (melyek egymással universitast alkottak) az 1876-os vármegyerendezésig maradtak fenn, ezután [[Brassó vármegye]], [[Szeben vármegye]], [[Nagy-Küküllő vármegye]] ill. [[Beszterce-Naszód vármegye]] részét képezték. Az[[ asszimiláció]] már a 20. század elején beindult, például [[Brassó]] lakossága a román impérium alatt vált német többségűből magyar többségűvé (ma román többségű). Ma, az [[1970-es évek]] erőltetett kivándorlása folytán, a terület [[németek|német]] lakossága minimális.

 

{{források|oszlopok=1}}

 

* Antos Árpád: [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9738 Barangolások Erdélyben – Szászföld] – [[Hetedhéthatár]]

* [http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/59.html#67 Erdély története: A szászok betelepülése]

* [http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/560.html Erdély története: A szászok elhelyezkedése a kiegyezéses rendszerben]

* Draskóczy István: [http://epa.oszk.hu/00900/00979/00017/01draskoczy.htm Az erdélyi Szászföld demográfiai helyzete a 16. század elején] – Erdélyi Múzeum – 61. kötet, 1999. 1-2.füzet

 

{{portál|Erdély|-}}