„Krisztinaváros” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Várhegy –> Várhegy (Buda)
zöld link kékre
29. sor:
A Nyugati-Várlejtőn, a Vár [[Logodi-kapu|Logodi-]] (más néven Zsidó-) kapujának közelében feküdt a [[középkor]]ban [[Logod]] falu. A település a török uralom alatt elpusztult, emlékét a [[Logodi utca]] őrzi.<ref name=onkormi/> Templomának romjai ma is megtalálhatók az [[Attila út (Budapest)|Attila út]] fölött.<ref>{{cite web |url=http://www.c3.hu/%7Eeklektik/moszkvater/bacher.html |title=A Kalef |accessdate=2008-08-01 |author=Bächer Iván |year=1989 |work=Moszkva tér - helytörténeti kiadvány, 1997. szeptember |publisher=Eklektika Klub}}</ref>
 
A [[Várhegy (Buda)|Várhegy]] alatti városrész, amely egykor a budai hegyvidék nagy részét magába foglalta, csak mezőgazdasági művelés alatt állt a [[18. század]] végéig, mivel hadászati okokból megtiltották állandó épületek emelését ezen a területen. Egyedül a Francin Péter kéményseprő által emelt kápolna (a mai [[Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom|Krisztinavárosi templom]] elődje) állt itt. [[1769]]-ben [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnő]], [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] lányaleánya, [[Albert Kázmér szász–tescheni herceg]]nek, Magyarország helytartójának a felesége érte el, hogy ezt a tilalmat feloldják – hálából az ő nevét kapta a terület.
 
Krisztinaváros területe a 18. század végétől kezdve folyamatosan beépült. [[1787]]-ben létrehozták a [[Krisztina Téri Iskola|Krisztina Téri Iskolát]]. [[1842]]-ben a mai [[Horváth-kert]]ben megalakult a [[Budai Színkör]]. Az [[Budai Váralagút|Alagút]] [[1856]]-os megépülése Pest felé is megteremtette a városrész kapcsolatát. A hajdani külváros az [[1873]]-as egyesítés óta [[Budapest]] része.