„Bácsszentgyörgy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a qczTemplate 0.95beta) (Népsűrűség újraszámolása |
zö |
||
36. sor:
A helység tekintélyére legkiválóbban az [[1520]]-[[1522]]-es [[Bodrog vármegye]]i tizedlajstrom mutat. E szerint a [[kalocsa]]i érseknek járó egy egész terület dézsmáját itt gyűjtötte össze maga az itteni Cirjék nevezetű szentgyörgyi plébános, a helybeli [[Kövér György]] nevű bíró szérűjén. E tájat és Szentgyörgyöt is a [[mohács]]i vész tette pusztává.
[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] Cothmann főtanácsosa Kovács mérnökkel végigjárta az elpusztított [[Bácskát|Bácska]], Gyúrity-pusztát mint [[Baracska|Nagybaracska]] éléskamráját felvették újra telepítendő kamara puszták jegyzékébe. Az [[1772]]-es baracskai ún. úrbéri rendezéssel Gyúrity-puszta Baracskához tartozik. Sok baracskai ide is költözött.
Egészen új fejezet indul [[1885]] után. A baracskaiak [[Baracska|Nagybaracska]] határában vásároltak földeket, így sokan itt eladták jó minőségű birtokaikat s megkezdődött a visszavándorlás. Neszét vették ennek a környező falvak lakói: a németek, bunyevácok, magyarok s itt vásároltak földeket.
| |||