„Kelet-Berlin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Усходні Берлін |
Ceterum censeo: a köz- és mellékneveket kisbetűvel írjuk (így a berlini fal mindkét tagját is) |
||
8. sor:
1945 tavaszán a francia, brit, amerikai és szovjet szövetségesek győzelmet arattak a [[náci Németország]] felett. Berlint négy megszállási szektorra osztották. A háborús szövetségesek azonban hamarosan szembefordultak egymással és [[Berlin]] egyre inkább a hidegháború egyik forró pontjává vált. Kelet-Berlin és [[Nyugat-Berlin]] szétválása [[1948]]-ben következett be. A nyugati szektorokban megrendezett helyhatósági választásokon győztes Ernst Reutert a [[Szovjetunió|szovjet]] megszálló hatóság nem fogadta el [[Berlin]] polgármesterének, ezért a keleti városrész irányítására saját maga nevezett ki egy főpolgármestert. [[1949]]. [[október 7.|október 7-én]] a szovjet zónában megalakult az [[NDK]], melynek alkotmányában az ország fővárosának Berlint jelölték meg.
Kelet-Berlint a szocialista országok hivatalos szóhasználatban „Demokratikus Berlin” néven emlegették. A [[
Míg az NDK Kelet-Berlint saját önálló fővárosának tekintette, addig a nyugati politika az egységes Berlintől elszakított önálló politikai egységként kezelte a várost. A nyugati hatalmak a város státuszának felrúgásaként értékelték, hogy Kelet-Berlinben az NDK [[Nemzeti Néphadsereg|népi hadseregének]] egységei állomásozhattak. 1973-ban a két német állam viszonyának rendezésekor az [[NSZK]] Kelet-Berlint az [[NDK]] fővárosának ismerte el.
17. sor:
=== Lakosság ===
[[Fájl:Berlin - Weltzeituhr and Fernsehturm.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|Az [[Alexanderplatz]] a [[Berlini tévétorony|TV-toronnyal]]]]
Kelet-Berlin lakossága a [[
{|
| valign="top" |
| |||