„Sasvár–Morvaőr” változatai közötti eltérés

Volt [[pálosok|pálos]] temploma híres búcsújáróhely. Kegyszobrát [[1564]]-ben Czobor Imre neje készíttette hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelídült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva Esterházy Imre hercegprímás [[1732]]-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. [[1733]]-ban pálosok telepedtek ide, s egy nagyméretű templomot és kolostort építettek. Az építkezést a hely kegyuraiként az uralkodópár jelentős összegekkel és adományokkal támogatta. (Lotaringiai Ferenc 1736-ban megvásárolta Czobor Józseftől a holicsi és a sasvári uradalmat, ahol rendszeresen szervezett nagyszabású vadászatokat.) A szobrot [[1762]]-ben vitték át a régi kápolnából az újonnan felépült templomba, ahol azt a Mária Terézia által adományozott főoltáron helyezték el. Az ünnepségen [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] és férje, [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] is jelen voltak. Ma Sasvár a szlovákok nemzeti kegyhelyeként ismert.

1736-ban [[LotharingiaiI. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] és [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] lett az uradalom birtokosa és ez nagy fellendülést hozott a településnek. 1736 és [[1848]] között Sasváron textil manufaktúra, majd [[1743]] és [[1890]] között cukorgyár is működött. A vasútvonal [[1897]]-ben épült meg és Nagyszombattal kötötte össze a települést. A várost [[1902]]. [[szeptember 12.|szeptember 12]]-én [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] is meglátogatta és megtekintette a búcsúját ünneplő híres kegytemplomot is.

Morvaőrt írott forrásban [[1392]]-ben ''Ewr'' néven említik először, amikor [[Luxemburgi Zsigmond]] más birtokokkal együtt a lengyel Stiboric Stíbornak adja. A település fontosságát igazolja, hogy itt vezetett át a [[Nagyszombat]]ból [[Prága|Prágába]] menő út. A Stíbor család kihaltával [[1435]]-ben a Czoborok zálogbirtoka lett. A [[16. század]] második felében a Czoborok mellett a Révayak és a Bakicsok birtokosok a településen. Ekkor délről a török elől menekülő magyarok és a Morván túlról habánok költöztek a településre. Később ezek a népek beolvadtak a környező szlovákságba. 1605-ben a közelében ütköztek meg [[Bocskai István]] hajdúi a császári csapatokkal. A visszavonuló császáriak felgyújtották a települést. A török is kétszer égette fel Morvaőrt. [[1620]]-ban [[pestis]] pusztított. [[1703]]-ban [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc serege foglalta el. [[1749]] és [[1762]] között Mária Terézia férjének, [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc hercegnekcsászárnak]] a birtoka volt és később is királyi birtok maradt. 1831-ben [[kolera]]járvány pusztította lakosságát, [[1876]]-ban pedig árvíz öntötte el. [[1886]]-ban nagy tűzvész pusztított.