„Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
zöld link kékre |
|||
42. sor:
1782. január 6-án avatták fel a kész épületet, amely földszintes volt. Az avatási ünnepre a kor divatja szerint vers is íródott, amely sajnos, nem maradt fenn. A csíki papság mellett jelen volt a tiszti kar és a csíki birtokosság is.
[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] 1773-as rendeletét követően, amely a német nyelvet tette kötelezővé az oktatásban, az iskola tanulóinak száma jelentősen apadt.
[[Bándi Vazul]], a gimnázium egykori tanára, és 1891-1900 között igazgatója, 1896-ban kiadott, a Csíksomlyói Római Katholikus Főgimnázium története címet viselő, rendkívül részletes, alaposan dokumentált iskolatörténeti monográfiájában beszámol arról is, hogy 1815-re az iskola épülete nagyon rossz állapotba került. Az épület főgondnoka, Sándory Mihály főkirálybíró elkészítette a javítási munkák költségvetését.
48. sor:
1830-ban a szeminárium bővítésével párhuzamosan felvetődött a gimnázium bővítésének gondolata is.
1834-ben Györfi Ferenc, a gimnázium igazgatója és a rendház főnöke azzal a kéréssel fordult a Guberniumhoz, hogy az új szeminárium építésével egyben a gimnázium épületét is bővítsék ki. Kérését jóváhagyják, építési biztosként Puskás Tamás csíksomlyói plébánost jelölték ki, az építőmester pedig Kremer János volt.
Az építkezés 1837 tavasza és 1838 ősze között zajlott.
A csíksomlyói diákság életében is sorsfordító jelentőségű volt az [[
Az iskola csak 1851-ben nyitotta meg újra kapuit előbb az elemi osztályok számára és a kolostorban. A katonaság által lefoglalt épületet fokozatosan és nehezen tudták visszaszerezni.
| |||