„Sztroganov család” változatai közötti eltérés

linkek (birodalmi grófi címet M.T-tól nem, legfeljebb Lotaringiai Ferenc császártól kaphatott)
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Urál –> Urál (hegység))
(linkek (birodalmi grófi címet M.T-tól nem, legfeljebb Lotaringiai Ferenc császártól kaphatott))
==== Szergej Grigorjevics Sztroganov ====
[[Kép:Портрет Строганова Александра Сергеевича.jpg|bélyegkép|140px|Alekszandr Szergejevics Sztroganov]]
A legfiatalabb fiú, Szergej (1707–1756) lelkes művészetpártoló és műgyűjtő volt. [[Bartolomeo Rastrelli]], az orosz főváros híres építésze tervezte [[szentpétervár]]i palotáját, melyben gazdag képtárat rendezett be.
* Fia, Alekszandr Szergejevics (1733–1811) két évig a [[genf]]i egyetemen tanult, több nyugati nyelven beszélt, 1761-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] atámogatásával, Római[[I. birodalomFerenc grófjanémet-római császár|Lotaringiai Ferenc császártól]] <!--Mária Teréziától nem kaphatott német-római birodalmi grófi címet, adományoztacsak nekia császártól!--->német-római birodalmi grófi címet kapott, majd 1798-ban hazájában is grófi méltóságra emelkedett. Az Államtanács tagja, 1800-tól a szentpétervári Művészeti Akadémia elnöke volt. Első házassága M. I. Voroncov gróf, kancellár lányával sikertelen volt. Politikai jellegű nézeteltérések miatt felesége elhagyta. Második felesége, Jekatyerina Trubeckaja hercegnő Párizsban szülte meg fiukat, Pavelt, ám hamarosan egy szépfiú kedvéért elhagyta a családot. Alekszandr Szergejevics fia nevelésében és a művészetpártolásban keresett vigaszt, többek között a festő Levickijnek, G. R. Gyerzsavin költőnek és az állatmeséiről híres I. A. Krilovnak nyújtott anyagi támogatást. Életének utolsó évtizedét a szentpétervári Kazanyi székesegyház építésének szentelte, amire saját vagyonából is sokat áldozott. Hatalmas vagyona ellenére – csupán a Perm-vidéki földbirtokain 18 000 jobbágya volt – fiára jelentős adósságokat hagyott.
** Fia, Pavel Alekszandrovics (1774–1817) Párizsban született. [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor cár]] egyik tanácsadója, az Államtanács tagja volt. Szenátor létére a svédekkel vívott háború miatt önkétesként jelentkezett a hadseregbe, később többek között a borogyinói csatában is részt vett. Fia egy ütközetben vesztette életét és utóda nem volt; lánya, Natalja egy távoli rokonához, Szergej Grigorjevics Sztroganovhoz ment feleségül, aki így a grófi cím birtokosa lett.