„Móse Sárett” változatai közötti eltérés

magyhéb+egyebek
a (Link variálás: Zöldek kékre és egy fölösleges megszüntetése)
(magyhéb+egyebek)
| terminus_kezdete =[[1954]]. [[január 26.]]
| terminus_vége =[[1955]]. [[november 3.]]
| előd =[[DavidDávid Ben-GurionGúrión]]
| utód =[[DavidDávid Ben-GurionGúrión]]
| állam2 =
| sorszám2 =
| halálozási_hely =[[Jeruzsálem]]
| házastárs =
| párt =[[MapaiMapaj]]
| elnök =
| alelnök =
|}}
 
'''Móse Sárett''' ([[héberHéber nyelvírás|héberülhéber betűkkel]] <big>משה שרת‎</big>, izraeli angol átírással Moshe Sharett, eredeti nevén Móse Sertok [[Herszon]], [[Orosz Birodalom]] (ma [[Ukrajna]]), [[1894]]. [[Október 15.|október 15]]. – [[Jeruzsálem]], [[1965]]. [[Július 7.|július 7]].) cionista vezető és izraeli politikus. A [[Cionizmus|cionista mozgalomhoz]] csatlakozva jelentős szerepe volt [[Izrael]] megalapításában. A függetlenség kikiáltása után az ország első külügyminisztere és rövid ideig átmeneti miniszterelnöke volt. David[[Dávid Ben-GurionnalGúrión]]nal való ellentéte miatt azonban hamarosan lemondásra kényszerült.
 
== Élete ==
=== Születésétől Izrael megalapításáig ===
Móse Sárett [[1894]]. [[október 15.|október 15]]-én született Móse Sertok néven, [[Herszon]]ban, az [[Orosz Birodalom]] területén. Édesapja [[1882]]-ben a [[BILU]] tagjaként kivándorolt [[Palesztina|Palesztinába]], majd visszatért az Orosz Birodalomba. [[1906]]-ban már családjával együtt utazott ki [[Palesztina|Palesztinába]], ami akkor az [[Oszmán Birodalom|Ottomán Birodalom]] részét képezte. A család két évet töltött a [[Rámalláh]]tól északra található [[EinÉn SzanijaSzaníjá]] nevű településen, ahol Sárett megtanult [[arabArab nyelv|arabul]]. [[1908]]-ban [[Tel-Aviv]]ba költöztek. Ezt követően [[Konstantinápoly]]ban folytatott jogi tanulmányokat, hogy a zsidó településeket képviselni tudja az Ottomán Birodalomban. Az [[első világháború]] kitörésekor visszatért Palesztinába. [[1916]]-ban belépett az ottomán hadseregbe, ahol tiszti végzettséget szerzett és nyelvtudására (török, német, arab) való tekintettel tolmácsi feladatokat látott el. [[1922]]. és [[1924]]. között a [[London School of Economics-]]on folytatta tanulmányait, ahol megismerkedett a [[cionizmusCionizmus|cionista mozgalom]] mozgalommalmal.<ref name="Encyclopaedia Britannica">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/538790/Moshe-Sharett#|title=Encyclopaedia Britannica:Moshe Sharett|language=angol|accessdate=2009-09-21}}</ref><ref name="The President and Prime Minister Memorial Council">{{cite web|url=http://www.pmo.gov.il/PMOEng/Government/Memorial/PrimeMinisters/Moshe_Sharet.htm|title=The President and Prime Minister Memorial Council:Moshe Sharett|language=angol|accessdate=2009-09-22}}</ref>
 
[[1925]]-ben a [[DavarDávár napilap]] megalapításakor felkérték a főszerkesztő-helyettesi feladatok ellátására, [[1929]]-ben pedig a lap angol nyelvű kiadásának szerkesztője lett. [[1931]]-ben [[Háim Arlozorov]] munkatársa lett a [[Zsidó Ügynökség]]nél. [[1933]]-ban [[Arlozorov-gyilkosság|Arlozorovot meggyilkolták]] és helyette Sárett lett az ügynökség politikai osztályának vezetője, amelynek feladata a [[Zsidó vallás|zsidók]] bevándorlásának elősegítése volt. Jelentős szerepe volt Tel-Aviv kikötőjének megépítésében. Erre azért volt szükség, mert az arabok az [[1936–1939-es arab felkelés Palesztinában|1936–1939-es palesztin felkelés]] során blokád alatt tartották a [[Jaffa|jaffa]]i és [[Haifa|haifa]]i kikötőket. Emellett a zsidó településeken saját rendőri erőt hozott létre. Ösztönzésére a [[második világháború]] során sokan harcoltak a [[Brit haderő|Brit Hadsereg]] oldalán, az úgynevezett [[Zsidó Brigád]]okban. A háború után felerősödtek az ellentétek a britekkel, akik akkor uralmukat alatt tartották Palesztinát. A britek fegyverek után kutattak és tömeges méretű letartóztatásokra került sor. [[1946]]. [[június 29.|június 29]]-én, a „fekete[[Fekete szombaton”Szombat|fekete szombat]]on Sárettet és számos társát cionista tevékenységük miatt letartóztatták és több hónapon keresztül fogvatartották. A britek végül az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-hez fordultak. [[1947]]. [[november 29.|november 29]]-én az ENSZ gyűlése elfogadta Palesztina zsidók és arabok közötti felosztásának tervét. Sárett központi szerepet játszott ebben a politikai küzdelemben.<ref name="Encyclopaedia Britannica" /><ref name="The President and Prime Minister Memorial Council" />
 
=== Izraeli politikusként ===
[[Fájl:Sharett Voting.jpg|bélyegkép|jobbra|210px|Sárett szavazás közben]]
[[1948]]-ban, [[Izrael]] megalakulása után kinevezték az ország első külügyminiszterének. Fő faladata az ország nemzetközi közösségbe való beilleszkedésének elősegítése volt. Aktív részese volt a [[az Izraellel kötött nyugatnémet jóvátételi szerződés|nyugatnémet jóvátételi szerződés]] létrehozásában, amelyet [[1952]]-ben személyesen írt alá. [[1953]]-ban [[DavidDávid Ben-GurionGúrión]] miniszterelnök ideiglesen visszavonult hivatalától és a külügyminiszteri feladatok ellátása mellett, [[1954]]. [[január 26.|január 26]]-án Sárett lett az utódja. Sárett folytatta a gyors gazdasági fejlesztéseket és a korábbi bevándorlási politikát. [[1954]] júliusában az IDF ([[Izraeli Véderő]]) egységei tudta és hozzájárulása nélkül [[Egyiptom]]ban tevékenykedtek, amely [[PincsaszPinhász LavonLávón]] védelmi miniszter lemondásához vezetett. Az [[arabok]]kal való kapcsolatok stabilizálására tett kísérleteit azonban gyakran kritika éri. Egyes vélemények szerint túlságosan elnéző volt a határmenti betörésekkel és az izraeli civil lakosságot ért támadásokkal szemben. Sárett a békés megoldás híve volt, míg Ben-GurionGúrión és az [[IDF]] vezetői a kemény fellépést tartották kívánatosnak. [[1955]]-ben [[Gamal Abden-Nasszer]] államosította a [[Szuezi-csatorna|Szuezi-csatornát]], amely közös brit, francia és izraeli katonai akciót tett lehetővé. DavidDávid Ben-GurionGúrión azonban tartott attól, hogy ezt Sárett meghiúsítja, ezért a miniszterelnöki pozícióba való visszatérése után a külügyminiszteri pozícióról való lemondásra kényszerítette. Lemondására [[1956]]. [[június 18.|június 18]]-án került sor. [[1960]]-ban megválasztották a [[Cionista Világszövetség]] elnökének. [[1965]]-ben Ben-GurionGúrión vizsgálatot akart indítani az 1954-es IDF-fel kapcsolatos ügyeket illetően. Ezt a nyilvánvalóan Sárett elleni fellépést azonban a képviselők elutasították. A két férfi közötti ellentét soha nem szűnt meg. [[1965]]. [[július 7.|július 7]]-én hunyt el [[Jeruzsálem]]ben.<ref name="Encyclopaedia Britannica" /><ref name="The President and Prime Minister Memorial Council" />
 
== Emlékezete ==
[[Fájl:20 NIS Bill (polypropylene) Obverse & Reverse.jpg|thumb|20 sékel]]
Arcképe szerepel a 20 [[izraeliIzraeli új sékel|sékel]]es bankjegyen.
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Források ==
* [http://www.britannica.com/EBchecked/topic/538790/Moshe-Sharett# Encyclopaedia Britannica: Moshe Sharett]{{en}}
 
{{DEFAULTSORT:Mose Sarett}}
[[Kategória:Izraeli politikusok|Sárett]]
 
[[en:Moshe Sharett]]