„Arámi ábécé” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
24. sor:
Az arámi nyelv fennmaradt, de az írásrendszert felváltották az utódok, mindenekelőtt a [[héber írás|héber]] és az [[arab írás|arab]].
==
[[Kép:Tel dan inscription.png|thumb|left|100px|A [[Tel Dán-sztélé]] arámi felirata]]
A legkorábbi arámi nyelvemlékek [[asszírok|újasszír]] és [[hettita ékjelek listája|hettita]] [[ékírás]]ban maradtak fenn, valamint [[luvi nyelv|luvi]] hieroglifákkal. A térségben korábban az [[ugariti ábécé|ugariti írás]] – mint a [[betűírás]]ok elsője – terjedt el, amelyből a [[föníciai ábécé]] létrejött. A korai arameus királyságokban a föníciai írást használták (lásd [[Kilamuva-sztélé]]), amely idővel formailag is alakult, valamint fontkészletében az arámi nyelvhez idomult.
Arámi fokozatosan közlekedőnyelvvé vált az egész Közel-Keleten, az írásrendszer pedig felváltotta az addigi közlekedőnyelv, a babiloni írásrendszerét. Az arámi nyelvet ugyanis a babiloninál sokkal nagyobb területen elterjedt etnikum beszélte, ráadásul a babiloni ékírásnál sokkal egyszerűbb írás volt. Az [[i. e. 5. század]] első felében az arámit vezették be az [[Óperzsa Birodalom]] királyi kancelláriájába, mint hivatalos közvetítő nyelvet. A perzsa vezetők az arámi írnokoknak óperzsa nyelven diktálták le a leveleket. Ezeket az írnokok arámira fordították és így küldték szét a birodalomban. Helyben azután szükség szerint lefordították helyi nyelvre, vagy visszafordították óperzsára. {{refhely|Harmatta Selyemút|82. o.}}
{{clear}}
| |||