„Vát” változatai közötti eltérés

* Kegyhelye egy csodatevő forrás fölé épült. Több mint 300 éves zarándokhely, templomát [[1720]]-ban [[Nádasdy Tamás]] építtetette. [[1734]]-ben szervitákat telepítettek ide. Kolostor is épült a templom mellé, melyet [[1788]]-ban [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a szerviták elhagytak. A kolostort később lebontották, a kegytemplom azonban megmaradt és [[1945]]-ben szentélyét újjáépítették.

A váti kegyhely a [[17. század]] második felében válik ismertté. A források szerint a környék Nádasdy Tamás kedvenc vadászterületei közé tartozott. Egy napon, amikor a főúr éppen a tisztáson reggelizett egy koldust pillantott meg aki vak lován érkezett. A ló belegázolt a forrás vizébe, mely a szemébe fröccsent. A víztől a ló visszanyerte a látását. A csoda hatására Nádasdy elhatározta, hogy ezen a helyen kápolnát építtet. Az első kápolna még fából készült, majd nem sokkal később téglából építették fe. A kápolnát [[1721]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] Mária Mennybemenetele tiszteletére Nádasdy László csanádi püspök, a főúr testvére szentelte fel. Nem sokkal ezután Nádasdy álmot látott, melyben a képolna helyén kolostor állt, a forrás felett pedig [[Jézus]] jelent meg öt sebéből vért folyatva a vízbe. Az álom hatására Nádasdy megegyezett a [[szerviták]]kal, akik [[1733]]-ban két szerzetest küldtek Vátra. A rendház [[1750]]-re épült fel. Az útra merőlegesen fekvő emeletes téglalap alaprajzú épület volt, melyhez két templom, egy nagyobb és egy kisebb tartozott. A kisebb templom azonos lehetett az első, Nádasdy által épített kápolnával, kezdetben itt őrizték a kegyképet. A kegykép a [[Messina|Messinában]] őrzött csodatevő kegykép mintájára tűfestéssel készült. [[1743]]. [[február 2.|február 2-án]] helyezték el ünnepélyesen a templom főoltárán. Az atyák a nagyobb templom alatt épített kriptába temetkeztek. A templomot és a kolostort folyosó kötötte össze. [[1788]]. [[július 1.|július 1-jén]] [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére bezárták a rendházat, a szerzetesek a rend még működő kolostoraiba távoztak. A helytartótanács az épületeket és a földet árverésre bocsátotta, melyet Nádasdy Mihály vásárolt vissza a család részére. Nádasdy az épületekre nem tartott igényt és nem engedélyezte az istentiszteleteket sem. Berendezését a környező szegényebb plébániák között osztották szét. Az épületek a [[19. század]]ban pusztulásnak indultak, csak a kegytemplomot hozták rendbe a század második felében. A [[II. világháború]]t követően a templom is az enyészeté lett, tetejét, falait elhordták. A templom hajóját le kellett bontani és [[1964]]-ben csak a szentélyt tudták helyreállítani. A helyreállított kápolnát [[1967]]. augusztus 20-án szentelték fel újra.<ref>[http://bucsujaras.hu/vat/tortenet.htm Velladics Márta: Vát-Szentkúti kápolna]</ref>