„Türelmi rendelet” változatai közötti eltérés

A '''türelmi rendelet''' : [[II. József magyar király|II. József]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet meghozatala volt [[1781]]-ben, amellyel – a [[felvilágosult abszolutizmus]] szellemében – szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosított egyes felekezeteknek.

A türelmi (latinosan: ''tolerancia'') rendelet a [[kálvinizmus|református]]ok, [[evangélikus kereszténység|evangélikus]]ok és [[ortodox kereszténység|görögkeleti]]ek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Ahol legalább száz, nem katolikus család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és [[harang]] nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a kb. {{formatnum:83000}} magyarországi [[izraelitákzsidó vallás|zsidó]] helyzetét is rendezték.

Még a türelmi rendelet évében a császár a [[Róma|Rómának]] küldött egyházi jövedelmeket zárolta, és bevezette a [[pápa (egyházfő)|pápa]]i [[bulla|bullákat]] kihirdetésük előtt történő udvari ellenőrzését. [[II. József magyar király|II. József]] állammodelljében ugyanis az [[egyház]] pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett „[[jozefinizmus|jozefinista]]” politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat. Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. Cserében a nem tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal foglalkozó [[szerzetesszerzetesrend]]rendeketeket és mintegy 140 kolostort feloszlatott, vagyonukat a Vallásalapba olvasztotta ([[szekularizáció]]s rendelet, [[1782]]. [[január 12.]]). Még a vallási ünnepek, a mise és a papnevelés rendjébe is beavatkozott.

Mindez kiváltotta a [[Pápai Állam]] rosszallását: [[VI. PiusPiusz pápa]] [[1782]]-ben maga utazott Bécsbe („fordított [[Canossa-járás]]”), de József nem változtatott politikáján. (Sőt, az anekdota szerint még csak kezet sem csókolt az [[pápa (egyházfő)|egyházfőnek]], hanem [[kézfogás]]salkézfogással üdvözölte.) [[1783]]-ban a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett [[róma]]i látogatása során sem sikerült őt meggyőzni intézkedéseiintézkedéseinek visszavonásáról.