„Gócs” változatai közötti eltérés

A falut a [[14. század]]ban alapították, első lakói bányászok és pásztorok, első birtokosai a Bebekek voltak. Első írásos említése [[1427]]-ből ''"Bowch"„Bowch”'' néven származik, nevét egy Golecs, vagy Golcs nevű emberről kapta. 1427-ben a Bebek család volt a birtokosa 11 portával. Területén főként vasat és ezüstöt bányásztak. [[1570]]-ben a [[Oszmán Birodalom|törökök]] rajtaütöttek a községen, lakosságát részben elpusztították, részben elűzték. Régi lakói már nem tértek többé vissza, ezért a Szepességből és a környező településekről érkezettekkel telepítették újrat. Lakói erdei munkások, vaskohászok, kézművesek, fuvarozók voltak. [[1774]]-ben vashámor kezdte meg itt működését. [[1828]]-ban 76 házában 607 lakos élt.

Vályi András szerint ''"GOCS„GOCS. Goczov. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Dopsinához mellynek filiája, egy mértföldnyire, határjának nagy része hegyes, és köves, melly nehezen miveltetik, réttyei a’ hegyeken ritka fûvetfűvet teremnek, legelõjelegelője jó, fája mind a’ két féle, malma, piatzozása két, ’s három mértföldnyire, keresetre jó módgya az Uraságnak vas hámorában, káposztás földgyei is meglehetõsekmeglehetősek, második Osztálybéli."”'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Gócs„Gócs, (Goczowo), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben Rosnyóhoz északra 1 mfd.: 44 kath., 563 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Hegyes, sovány földeit a záporok járják; rétje, legelõjelegelője bõvenbőven levén sok juhot tart; vasbányákban dolgozik, fuvarozik; az alföldre deszkát s más faeszközöket hord. F. u. gróf Andrásy.”'' <ref>{{Fényes}}</ref>

Evangélikus temploma a [[18. század]] végén [[1781]] és [[1792]] között [[II. József magyar király|II. József]] [[türelmi rendelet]]e alapján épült, tornya a [[19. század]] elején épült hozzá. Berendezése 18. századi, legfigyelemreméltóbb kincse egy [[16. század]]i gótikus kehely.