„Taracköz” változatai közötti eltérés

a
→‎Története: nyelvi hibajavítás, belső link beillesztés
a (→‎Fekvése: belső link javítása)
a (→‎Története: nyelvi hibajavítás, belső link beillesztés)
[[1378]]-ban ''Tarazkus'', [[1389]]-ben ''Taraz'', [[1495]]-ben ''Taraczkewz'', [[1610]]-ben ''Taraczköz'' néven írták.
 
A [[Tisza]] és a [[tarac (folyó)|Tarac]] (Taracz) összefolyásánál fekvő falu saa [[14. század]] közepén keletkezett és a Balk nemzetség birtokai közé tartozott, később pedig a szentmihálykörtvélyesi kolostor tulajdona lett, majd egy ideig királyi birtok volt, ezután pedig a Drágffyak kapták meg.
 
[[1373]]-ban Szász vajda fiainak birtoka volt, majd [[1419]]-ben Irholci Tatul kapta meg. A Tatulok kihaltával a Dolhaiaké, majd leányágon a Kornisoké lett.
 
A [[17. század]]ban a Budai, Kölcsei, Szécsényi, Sztojka családok osztoztak meg a birtokon.
A [[Rákóczi szabadságharc]] alatt elnéptelenedett faluba [[németek|német]] telepesek érkeztek a faluba.
 
[[1910]]-ben 1614 lakosából 210 magyar, 339 német, 1053 ruszin volt. Ebből 105 római katolikus, 1103 görögkatolikus, 358 izraelita volt.
 
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Máramaros vármegye]] Taraczvizi[[Taracvizi járás|Taracvizi járásához]] tartozott.
 
A település közelében folyt el a [[Tisza]], ami a közeli máramarosi sóbányáknak köszönhetően fontos sószállító út volt. Az itteni lakosok közül is sokan éltek sószállításból, amelyet vagy szekéren, szállítottak, vagy tutajokon úsztattak le a Tiszán, de viziútonvízi úton szállították a környék ártéri gyümölcsöseiben megtermett szilvát, almát, vagy aszalt gyümölcsöt is a távolabbi vidékek piacaira.
 
== Nevezetességek ==