„Tanácsok Országos Gyűlése” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (kisebb formai javítások)
== Története ==
=== Előzmények ===
Az [[őszirózsás forradalom]] győzelmével számtalan [[országgyűlési képviselő]] mondott le mandátumáról, mígamivel a többiekparlament megalakítottákgyakorlatilag működésképtelenné vált. Ennek hatására alakították meg az eseményekkel szimpatizáló képviselők a [[Magyar Nemzeti Tanács]]ot, ami aztán az új (nép)köztársaság törvényhozó szerve lett egészen [[1919]]. [[március 21.|március 21-éig]], a [[proletárdiktatúra|kommunisták hatalomátvételéig]]. Noha [[Károlyi Mihály]] és köre személyében a korabeli választási rendszert élesen bíráló, a mai modern [[általános választójog]]ot képviselő kormány került hatalomra, tartva a választási elmérgesedésétől mégsem írtak ki választásokat fennállásuk alatt, ugyanakkor viszont az Országgyűlés sem működött, feladatait a Magyar Nemzeti Tanács látta el.
 
[[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] aztán [[Kunfi Zsigmond]] és [[Kun Béla]] puccsszerűen eltávolították Károlyit a hatalomból és a Nemzeti Tanács helyükethelyére a ''budapesti munkás- és katonatanács'' állt, ami saját ülésén proklamálta a Tanácsköztársaságot és vezette be a [[proletárdiktatúra|proletárdiktatúrát]], ésvalamint megágyazta a terepet a még aznap megalakult a [[Forradalmi Kormányzótanács]]nak,. amiEz utóbbi aztán egyszerre működött kormányként és törvényhozó, sőt, alkotmányozó szervezetként is.
 
Még a Nemzeti Tanács hozta meg a ''XXV. néptörvényt'' március elején, ami általános választásokat írt ki április 13-ára. Az ország közigazgatása hivatalosan 1919 januárja óta ugyan különböző tanácsok rendszeréből állt, így a népképviselet megvolt ugyan, de ezek még nem mindenhol voltak választottak. Ennek megoldására 1919. április 7-8-a körül (itt-ott 1-2 nap eltéréssel) helyi tanácsi választásokat tartottak, amikről a [[kommunista]] ideológia alapján a választható és a választópolgárok közül kizártak mindenkit, aki ''tőkésnek'', vagy általában a régi rendszer hívének, kiszolgálójának, vagy (haszon)élvezőjének számított, számíthatott. Magyarország történetében ezen a (későbbiekben el nem ismert) választáson szavazhattak először a nők is, igaz csak elenyésző részük élt vele, néhol pedig még ennek ellenére sem engedték őket az urnákhoz, a szavazás „komolyságát” féltve.
 
A törvény szerint ennek lezajlása után nem több, mint egy héttel kellett a helyi tanácsoknak kijelölni a megyei tanácsok tagjait, akik aztán kiegészülve a városi tanácsokkal maguk közül delegálhatták a Tanácsok Országos Gyűlése (azaz a parlament) tagjait; 50 ezer választásra jogosult lakosonként egyet. Ebben a rendszerben a budapesti tanácsnak irreálisan nagy ereje lett, ami sok mindenben megnyilvánult; például ennek az ülésén határozták el a Tanácsköztársaság kikiáltását, majd megszűntét is. Mivel a megyei tanácstagok visszahívhatóak voltak, s a helyi tanácsok éltek is ezen jogukkal, a magasabb tanácsok névsora gyakran cserélődött, sőt, néhol új választást is elrendeltek. Mandátumuk egységesen mindössze fél évre szólt (ezt hosszútávon is így gondolták).
 
=== Tevékenysége ===
A Tanácsok Országos Gyűlése az országban uralkodó állapotok miatt csak kijelölése után közel két hónappal, [[június 14.|június 14-én]] tudott először (és egyetlen alkalommal) összeülni, akkor viszont tíz napig egyfolytában ülésezett. Elfogadta a [[Forradalmi Kormányzótanács]] által kidolgozott új [[alkotmány]]t ([[június 23.|június 23-án]]), amiben rögzítették az állam új elnevezését is: ''Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság''. Ezen kívül éles hangú vitákban tárgyalták meg a Tanácsköztársaság kül-, és belpolitikáját és egyéb kérdéseket is. Ezek jegyzőkönyveit (kihagyva belőlük 1-2 utólag jobboldalinak számítótitulált hozzászólást) még aznap közzétették.
 
Megválasztották a 150 tagú [[Szövetséges Központi Intéző Bizottság]]ot (SZKIB), melynek feladata a kormány kinevezése és felügyelete lett, ezzel teljessé téve a Tanácsköztársaság általuk megálmodott közigazgatási rendszerét. A Tanácsok Országos Gyűlésének szerepe ezzel a törvények elfogadására, illetve a SZKIB összeállítására korlátozódott, a tényleges törvényhozói hatalma csekély volt. Ugyan kimondatlanul (nem nézték, ki milyen párthoz tartozik), de a TOGY egypárti (pontosabban két pártból gyúrt egypárti) parlament lett, mivel képviselőit közvetlen választás helyett a tanácsok maguk közül küldték, így gyakorlatilag kizárólag kommunisták ([[Kommunisták Magyarországi Pártja]]), illetve szociáldemokraták ([[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]) alkották, akik ekkorra már egyesültek a [[Magyarországi Szocialista Párt]]ba.