„Reakciósebesség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Komponens –> Komponens (kémia) |
||
4. sor:
A kémiai reakciókban valamilyen '''kiinduló''' anyagok reagálnak egymással, miközben '''termékek''' képződnek. Ez a folyamat lehet gyors, viszonylag rövid idő alatt végbemenő – ún. pillanatreakció – és nagyon lassan lejátszódó is. Ennek a számszerű jellemzésére használjuk a '''reakciósebesség''' fogalmát. A reakciók során általában több kiindulási anyag lép reakcióba és többféle termék képződik a sztöchiometriailag helyes [[reakcióegyenlet]] szigorú mennyiségi viszonyai szerint. A kiindulási anyagok [[anyagmennyiség]]e fokozatosan csökken, a termékek [[anyagmennyiség]]e pedig növekszik az idő előrehaladtával.
A reakciósebesség jellemzésére az [[anyagmennyiség]] időegységre eső megváltozását lenne célszerű használni, azonban ez az adat egy adott reakció esetén – az eltérő sztöchiometriai számok miatt – nem egy, hanem több – bár egymástól nem független – különböző számérték lenne. Ezért vezették be a [[reakciókoordináta]] fogalmát, amely a reakcióban szereplő bármelyik [[Komponens (kémia)|komponens]] anyagmennyiség-változásának és a komponens sztöchiometriai számának a hányadosa, és egy adattal jellemzi a konkrét reakció sebességét.<ref>Berecz Endre: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.</ref><ref>Atkins, P. W.: Fizikai kémia III. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 2002.</ref>
== A reakciósebesség definícióegyenlete ==
27. sor:
[[Kép:Koncido1.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|A kiindulási anyagok [[koncentráció]]ja csökken, a termékeké nő az idő függvényében. A görbék [[Differenciálhányados|meredeksége]] a pillanatnyi reakciósebességgel arányos.]]
Ha a reakció lejátszódása során a [[térfogat]] állandó, akkor az anyagmennyiségek időbeli változása egyenesen arányos az anyagmennyiség/térfogat viszonyok változásával, ami a [[
Ha ''V'' = állandó,
36. sor:
:<math>v= -\frac{\mathrm dc_\mathrm A}{\mathrm dt} = -\frac{\mathrm dc_\mathrm B}{2\mathrm dt} = \frac{\mathrm dc_\mathrm C}{3\mathrm dt} = \frac{\mathrm dc_\mathrm D}{\mathrm dt}\ .</math>
A kifejezésekből az látható, hogy a [[reakcióegyenlet]] ismeretében elegendő egyetlen [[Komponens (kémia)|komponens]] anyagmennyiség-változásának, vagy a koncentrációváltozásának a sebességét ismerni, a többi anyag átalakulásának a sebessége a sztöchiometriai viszonyok alapján már kiszámítható.
== Molekularitás és rendűség ==
81. sor:
=== Nulladrendű reakció ===
[[Kép:Nulladrekonc.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|A '''nulladrendű''' reakcióban a [[
A nulladrendű reakció sebességét a
107. sor:
=== Elsőrendű reakció ===
[[Kép:Elsorekonc.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|Az '''elsőrendű''' reakcióban a [[
Az elsőrendű reakció sebességét a
131. sor:
=== Másodrendű reakció ===
[[Kép:Masodrekonc.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A '''másodrendű''' reakcióban a [[
A másodrendű reakció sebességét – feltételezve, hogy ''c''<sub>A</sub> = ''c''<sub>B</sub>-vel – a
153. sor:
=== r-ed rendű reakció ===
[[Kép:redrekonc.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Az '''r-ed rendű''' reakcióban a [[
Ha r-rel jelöljük általánosan a reakció rendjét, akkor az r-ed rendű reakció sebességét a
| |||