„VII. Károly francia király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be:Карл VII, кароль Францыі |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Bourbon –> Bourbon-ház |
||
49. sor:
A dauphinnel szimpatizáló erők természetesen nem ismerték el a troyes-i szerződés érvényességét, mondván, hogy VI. Károly az őrületének hatása alatt fogadta el feltételeit, és folytatták a hadakozást a burgundi és angol erőkkel szemben. V. Henrik így [[1421]]-ben kénytelen volt újabb hadjáratot indítani ellenük, melynek során [[1422]]. [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] meghalt a [[vincennes]]-i erdőben, [[Párizs]] közelében. Fia, [[VI. Henrik angol király|VI. Henrik]] ekkor alig tízhónapos csecsemő volt, és helyette apai nagybátyja, [[John of Lancaster|Bedford hercege]] vette át a francia ügyek irányítását. A francia király, aki már harminc éve csak önmaga árnyékaként vegetált, [[1422]]. [[október 21.|október 21-én]] hunyt el. Utódául a troyes-i szerződésnek megfelelően a kis Henriket kiáltották ki, ám egyúttal a dauphin is királlyá nyilvánította magát [[Mehun-sur-Yèvre]]-ben. Koronázásra azonban nem kerülhetett sor, mert [[Reims]] városa angol ellenőrzés alatt állt.
A nyugtalan, gyanakvó természetű VII. Károly nem volt túlzottan határozott személyiség, így udvarában nem tudott úrrá lenni a pártküzdelmeken. Uralma alá az első időkben nagyjából Franciaország déli fele tartozott ([[Guyenne]]-t leszámítva), központi területei pedig a [[touraine]]-i hercegség és a [[Dauphiné]], azaz a király személyes birtokai voltak. A koronázatlan király legszívesebben Bourges városában időzött, de az adóhivatalt [[Poitiers]]-ben állította fel, és a háború miatt gyakran volt kénytelen vándorolni. Folyton változó határú királyságához az [[Anjou]]k, [[Bourbon-ház|Bourbonok]]
Sógorát, [[III. Lajos anjoui herceg]]et [[1419]] óta öröksége, a [[Nápolyi Királyság]] ügyei kötötték le, és tartományait igazgató anyja, [[Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné|Jolán]] aragóniai infánsnő csak [[1427]]-ben állt végleg VII. Károly mellé, amikor az angol régens, Bedford hercege megpróbálta megkaparintani családja birtokait. Orléans-i Károly [[1440]]-ig, János bourboni herceg pedig [[1434]]-es haláláig [[London]]ban volt fogolyként. A napjait versírással tengető orléans-i herceg helyett törvénytelen féltestvére, a harcias [[Jean de Dunois]] állt Károly szolgálatára, a Bourbon-családot pedig az örökös, [[Clermont]] grófja, [[I. Károly bourboni herceg|Károly]] és tehetséges anyja, [[Marie de Berry|Berryi Mária]] hercegné képviselte. [[Jean de Foix]] gróf eredetileg a burgundi tábor tagja volt, mivel régi családi ellenségeskedésben volt az Armagnacokkal, és a délnyugati városok martalócokkal szembeni védelmezőjeként tetszelgett. Amikor azonban a városok pártot váltottak, a gróf velük tartott – döntését VII. Károly [[languedoc]]i, [[auvergne]]-i és [[guyenne]]-i kormányzói címmel honorálta.
| |||