„Fellegvár (Mátészalka)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-János Zsigmond +János Zsigmond) |
||
9. sor:
Nemesi kúriájuk, melyet [[1504]]-ben említenek először, a mai Budai Nagy Antal utca végén lévő dombon állt, a zsidótemető helyén.
Az épületet a Csaholyiak örökébe lépő brebiri [[Melith György]] [[1556]]-[[1558]] között megerősített kastéllyá fejlesztette, majd [[Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] és fia, [[II. János magyar király|János Zsigmond]] [[1559]]-ben [[Erdély]] egyik [[végvár]]ává tette.
Az egykori [[erődítmény]] főépülete egy 40×80 méteres területen feküdt, nyugatra néző bejárata felett állhatott a többszintes lakótorony, melyet a környéken ''Fellegvár''-nak neveztek.
19. sor:
Mátészalka helynevei között található még a '''Kő-kert''' , Kő-kert dűlő elnevezés is, mely szintén a Fellegvárral hozható összefüggésbe. Kőkert dűlő kaszáló és szántó volt, a Budai Nagy Antal utca egyik szakasza épült rá. [[Pesty Frigyes]]nél erről ez olvasható: „…hagyomány szerént Zalkodi Máténak ősi lakóhelye ezen hellyen vólt, - ma pedig már a város alatt lévő szántóföld azonban igen szép felemelkedett helly.” Egy másik forrásban ez áll: „A Kűkert-dűlőn a hagyomány szerint Zalka Máté vára volt.” Mindkét forrás Szirmaira vezethető vissza, ő említi a nemlétező Zalka grófot és Máté nevű fiát.
W.Vityi Z. kutatásai szerint ezen a helyen állt hajdan a Fellegvár, ennek erődrendszerét [[II. János magyar király|János Zsigmond]] megerősíttette. Más adatközlők szerint is szántáskor épülettörmelékeket, tégladarabokat találtak itt.
==Források==
| |||