„Foksány” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ez is mese habbal forrás nélkül. 7-8. sz. csángók mai magyar helyesírású helynevét betűcserékkel latinosították, magyar-lengyel királyság, kb. 33-50% stb.
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Román település infobox
| magyar név = Foksány
17 ⟶ 16 sor:
|weboldal=www.focsani.info
}}
'''Foksány''' ([[román nyelv|románul]] ''Focşani'', [[német nyelv|németül]] ''Fokschan'') [[város]] [[Románia|Romániában]], [[Moldva|Moldvában]] a [[Milkó (folyó)|Milkó]] folyó mellett. [[Vráncsa]] (Vrancea) megye]] székhelye. [[2002]]-ben 103 219 lakosa volt.
 
== Nevének eredeteFöldrajza ==
A város [[geológiai törésvonal]]ak találkozásánál épült, ami [[földrengés]]veszélyessé teszi a környéket. Románia egyik legfontosabb bortermelő régiójában fekszik, a bortermelő [[Odobest]] a város közelében található északnyugati irányban. Az egyik híres helyi borfajta a „foksányi fehér” (németül ''Weisse von Fokschan''). A közelben vasat, rezet, szenet és olajat bányásznak.
A várost csángók alapították feltehetően a 7-8. században, neve a Kárpátok dél-keleti fokára utal, melyet később latinosítottak, hasonlóan a többi csángó településhez. A "k" helyett "c" betű az "y" helyett pedig "i" lett feltüntetve, így hivatalos neve régóta Focsani.
 
== Földrajza ==
A város [[geológiai törésvonal]]ak találkozásánál épült, ami [[földrengés]]veszélyessé teszi a környéket. Románia egyik legfontosabb bortermelő régiójában fekszik, a bortermelő [[Odobest]] a város közelében található északnyugati irányban. Az egyik híres helyi borfajta a „foksányi fehér” (németül ''Weisse von Fokschan''). A közelben vasat, rezet, szenet és olajat bányásznak
== Története ==
Foksány fontos kereskedelmi központ volt [[Oroszország]] és [[Délkelet-Európa]] között is.
A város és környéke a középkorban a magyar-lengyel királyság része volt. Lengyel és német források a 12-17. században vegyes nemzetiségű területként tartották számon, ahol a magyar (főként csángó) etnikum mellett nagyszámú zsidó, német, román és török (gagauz) nyelvű népesség élt. A magyarok aránya kb. 33-50% között mozgott, akik jórészt kétnyelvűek voltak, és a legtöbben magyar-román nyelvet beszéltek. A havasalföldi és a moldvai, szintén vegyes nemzetiségű területeken élőkkel ugyanolyan szoros kapcsolatban álltak, mint a tisztán magyar anyanyelvű székelyekkel.
A középkor végén a Csernaút - Szeretvásár - Szucsáva - Németvásár - Karácsonkő - Bákó - Egyedhalma - Ónfalva - Foksány - Brajla kereskedelmi tengely részeként ipari és mezőgazdasági központtá is fejlődött. A Szeret folyó nyugati völgyvidéke a Földközi-tenger vidékéről biztosított nagyon jó átjárást a Baltikum és Lengyelország felé.
 
A török időkben a szultánátus hatalma alá tartozott a város, s bár az itt élők nagyobb önállósággal és védettséggel rendelkeztek, mint pl. a leigázott közép-magyarországi területek lakossága, mégis tömeges volt az elvándorlás, a kereskedelem korlátozódott, a város fejlődése megtorpant. A 18. században a török nyelv volt az egyeduralkodó, a Habsburg időkben pedig a román vált egyeduralkodóvá, kb. egynegyedük két- vagy háromnyelvű család volt, akik a román mellett magyarul és németül is kiválóan beszéltek.
 
Ennek oka főleg az volt, hogy a törökellenes mozgalmak fő szervezői a keresztény Egyházak voltak. Legnagyobb befolyást a konstantinápolyi gyökerekkel rendelkező Román Ortodox Egyház szerzett, a latin nyelvből létrehozott újromán nyelv - amely nem azonos a középkori román nyelvvel - pedig a többnemzetiségű ellenálló mozgalmak hivatalos nyelve lett. Foksány címere is a török elnyomással szembeni passzív ellenállást szimbolizálja, lényege a Moldva és a Havasalföld közötti szoros szövetség, melynek célja a török elnyomás alatt megőrizni a keresztény hitet és a keresztény értékeket, beleértve a szerb befolyástól mentes Ortodox Egyház hatalmának biztosítását, az újlatin (később: román) nyelv hivatalossá tételéért folytatott harcot, és a területen levő más vallási közösségek háttérbe szorítását.
 
A nők jelenléte a címerben egyúttal szimbolizálja a passzív, fegyverek nélküli ellenállást, valamint kifejezi a női termékenységet, amely a magas gyermekszámra, a keresztények győzelemének legfőbb zálogára utal.
 
Foksány fontos kereskedelmi központ volt [[Oroszország]] és [[Délkelet-Európa]] között is.
 
Az orosz birodalom és az [[oszmán Birodalom|oszmán birodalom]] [[1772]]-ben a város közelében rendezett kongresszust. A megbeszélések nem akadályozták meg a birodalmak közti későbbi villongást. [[1789]]-ben a törökök épp Foksány közelében szenvedtek súlyos vereséget a [[Habsburg-család|Habsburg]] és az orosz birodalom egyesült seregeitől, melyeket Frederick Josias, Saxe-Coburg-Saalfeld hercege és Alekszander [[Szuvorov]] vezettek.
 
49 ⟶ 36 sor:
* [[Gheorghe Tattarescu]]
* [[Adrian Voinea]]
Felhasznált irodalom:
 
== Külső hivatkozás ==
88 ⟶ 74 sor:
[[ru:Фокшаны]]
[[sr:Фокшани]]
[[sv:Focşani]]
[[tg:Фокшани]]
[[th:โฟกชานี]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Foksány