„Szemlér Ferenc (költő, 1906–1978)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
==Pályája==
[[1923]]-tól jelentek meg első versei, írásai. [[1923]]-tól a bukaresti egyetem jogi karán tanult, jogi tanulmányokat végzett, [[1930]]-tól [[1948]]-ig [[ügyvéd]] és újságíró volt [[Brassó]]ban. Az Új arcvonal ([[1931]]) és az Új erdélyi antológia ([[1937]]) című kötetek munkatársa volt. A [[marosvécs]]i [[helikoni közösség|Helikon]] írói közé tartozott. [[1938]]-ban megalapította az [[Erdélyi Enciklopédia]] kiadót. [[1944]]-[[1946]]-ban Brassóban szerkesztette a [[Magyar Népi Szövetség]] ''[[Népi Egység]]'' című napilapját. [[1953]]-tól az ''[[Igaz Szó]]'' szerkesztője volt. [[1956]]-tól végleg [[Bukarest]]be költözött. Vezető szerepe volt a romániai magyar irodalomban, egy ideig az írószövetség titkára volt, az ''[[Utunk]]'' és a ''[[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]] szerkesztőbizottsági tagja volt.
 
Természetes közegének érezte a kisebbségi sorsot, s műveiben is ennek az érzésnek ad hangot. Költői nyelvére az [[expresszionizmus]] és a [[Walt Whitman|whitmani]] [[szabadvers]] hatott. Az [[1930]]-as években a klasszikus eszményekhez fordult. A háborúban a dél-erdélyi magyar értelmiség félelmeinek adott hangot, s őszinte hittel üdvözölte a kommunista fordulatot. Ez a politikai irány sematikussá tette költészetét. Az [[1960]]-as évektől ifjúságának emlékeit idézte föl, a táj szépségét festette kulturális élményeiről beszélt, elégikusan adott számot az öregedés fájdalmáról.