|
====[[BariBitonto]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 0506. 1310.)====
[[Fájl:CollageBitonto BariCattedrale3.jpg|150px|jobbra]]
'''Bitonto''' város (közigazgatásilag ''[[Olaszország közigazgatása|comune]])'' [[Olaszország]] [[Puglia]] régiójában, [[Bari (megye)|Bari megyében]].
'''Bari''' ({{audio|It-Bari.ogg|<small>hallgat</small>}}) az [[Bari (megye)|azonos nevű megye]] és egyben [[Puglia]] régió székhelye, [[Nápoly]] után [[Dél-Olaszország]] második legnagyobb városa.
Az ősi [[peucetiusok|peucetius]] település a [[Római Birodalom|római]] uralom idején vált jelentőssé, amikor megépült a várost átszelő, és az apuliai városokat [[Ókori Róma|Rómával]] összekötő [[Via Traiana]]. A birodalom bukása után osztozott a többi déli település sorsában, előbb [[Gótok|gót]], majd [[Bizánci Birodalom|bizánci]], [[Arabok|szaracén]] és [[Langobárdok|langobárd]] fennhatóság alá került. A 11. században a [[normannok]] meghódították Dél-Itáliát, így Bitontót is. Fennhatóságuk alatt élte egyik virágkorát, ekkor épült fel a hatalmas [[San Valentino (Bitonto)|katedrális]], amelyet az apuliai [[romanika]] egyik legszebb építményének tartanak. 1734-ben a város mellett zajlott le a [[lengyel örökösödési háború]] egyik legjelentősebb csatája, amelynek eredményeként a [[Bourbon-ház|Bourbonok]] – legyőzve az [[Habsburg Birodalom|osztrák]] csapatokat – megszilárdították hatalmukat a [[Nápolyi Királyság]]ban. Kikötőjét (Santo Spirito) 1928-ban a szomszédos Barihoz csatolták. A 12. századtól kezdődően jelentős [[olívaolaj]]-készítő központ lett, termékeit [[Velence (Olaszország)|velencei]] közvetítéssel juttatta el [[Európa]] más vidékeire. Ezt a jelentőségét napjainkban is megőrizte, egyike [[Olaszország]] vezető olajtermelő városainak.
Az [[Adriai-tenger]] partján fekvő, ma jelentős ipari és oktatási központot az [[Illyria|illírek]] alapították egy kis félszigeten, amelyen ma az óváros áll. Jelentősége a [[Római Birodalom|római fennhatóság]] alatt nőtt meg, amikor a [[Via Traiana]] egyik fontos állomása, valamint a [[Római Birodalom|birodalom]] egyik jelentős kikötője volt. Később a [[langobárdok]], a [[Arabok|szaracénok]] és a [[Bizánci Birodalom|bizánciak]] birtokolták, majd a [[Normannok|normann]] hódításokkal a [[Szicíliai Királyság]] része lett. Amikor 1087-ben [[Myra|Myrából]] a városba hozták [[Szent Miklós]] ereklyéit, a város egyike lett [[Európa]] legjelentősebb [[Kereszténység|keresztény]] központjainak. Az ereklyék elhelyezésére építették fel a [[San Nicola|San Nicola-bazilikát]], amely a [[Romanika|román kori építészet]] egyik legszebb alkotása. Az Anjou-ház, valamint az aragóniai királyok uralkodása alatt Bari gazdasági élete hanyatlásnak indult.
<div align="right">''([[ BariBitonto|Tovább a szócikkhez]]…)''<!-- ▼Virágkora a [[16. század]]ra, Aragóniai Izabella [[milánó]]i hercegnő uralkodásának idejére tehető. A város fejlődésében jelentős szerepe volt [[Sforza Bona lengyel királyné]]nak, aki megözvegyülve visszatért Bariba és élete végéig nagyvonalúan támogatta a város szellemi életét. A város a [[19. század]] elejéig a középkori városfalak közé szorult. [[Joachim Murat]] [[Nápolyi Királyság|nápolyi király]] rendelte el az új, rácsos utcahálózatú, a tiszteletére ''Murattianónak'' nevezett városnegyed felépítését. A [[Fasizmus|fasiszta]] uralom idején alapították meg egyetemét és akkor létesítették neves vásárközpontját, a ''Fiera del Levantét''. Napjainkban Puglia legjelentősebb gazdasági központja és Dél-Olaszország egyik legjelentősebb kikötője, úgy teher-, mint személyforgalom szempontjából.
▲<div align="right">''([[Bari|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/3|frissít}}</small></div>
| 