A '''neostílus''' a [[19. századiszázad]]i historizáló törekvésekkel kapcsolatos irányzatok megjelölése. A neostílusok közös jellemzője, hogy csak egyetlen korszak motívumait használják fel egy épületen belül. Legelőször a [[neogótikus építészet]] bontakozott ki, majd sorra felelevenítették a [[barokk]], a [[romanikaromantika]] és a [[reneszánsz]] elemeit, így jöttek létre a [[neoromán]], [[neoreneszánsz]], [[neobarokk]] stílusok. Nyugat-Európában a neostílusokból hamar kibontakozott az azokat keverő az [[eklektika]]. Magyarországon a neostílusok (és az eklektikus törekvések) a [[historizmus]] korszakában érvényesültek.
A 19. század közepén bizonyos mértékben az iparművészetre[[iparművészet]]re is jellemző volt a historizmus eme formája, főként a neobarokk.▼
▲A század közepén bizonyos mértékben az iparművészetre is jellemző volt a historizmus eme formája, főként a neobarokk.
