„Ösztradiol” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sr:Estradiol
75. sor:
Az ösztradiol a [[petefészek]] érő [[tüsző]]iben, a [[corpus luteum]]ban, a [[méhlepény|placentában]] és a szubkutan zsírszövetben, férfiaknál kis mennyiségben a [[here (anatómia)|herékben]] is termelődik.
Szintézisét a [[menstruáció]] megindulása és a [[menopauza|menopausa]] közti időben a [[hipofízis]] hormona szabályozza.
 
Az ösztradiol, elsősorban az ovárium folliculusaiban képződik. Nagymértékben felelős a női urogenitalis rendszer és a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért és fennmaradásáért. A menopauza után, amikor az [[petefészek|ováriumok]] működése leáll, csak kis mennyiségben képződik az aromatizáló enzimek hatására adroszténdion, ill. még kisebb mértékben a tesztoszteron aromatizációján keresztül ösztradiol és ösztron. Az ösztron a 17 -hidroxiszteroid dehidrogenáz hatására tovább alakul ösztradiollá. A zsír-, máj- és izomszövetben mindkét enzim megtalálható.
 
Az ösztrogének befolyásolják a hipofízis gonadotropinkibocsátását, ami hozzájárul az ovarium ciklikus működésének kialakulásához. Az ösztrogének ciklikus változásokat idéznek elő az [[méh (szerv)|uterusban]] és a hozzá társuló szervek működésében, befolyásolják az endometrium proliferációját, a cervix és a vagina ciklushoz kötött változását, biztosítják a szöveti tónus megtartását és az urogenitalis traktus rugalmasságát.
 
Mint minden szteroid hormon, az ösztrogének is intracellulárisan fejtik ki metabolikus hatásaikat. A célszervek sejtjeibe bejutva specifikus receptorokhoz kötődnek, az ily módon keletkező receptor-hormon komplex módosítja a géntranszkripciót, és az ezt követő fehérjeszintézist. Különböző szervekben (pl. a [[hipotalamusz]]ban, a [[hipofízis]]ben, a hüvelyben, a húgycsőben, a méhben, az emlőben és a májban, valamint az osteoblastokban) azonosítottak ilyen intracelluláris szteroid-receptorokat.
 
Nőkben az ösztradiol növekedési hormonként hat a nemi szervek szöveteiben, fenntartja a hüvely, a méhnyak mirigyei, az endometrium és a petevezeték nyálkahártyáját. Elősegíti a [[myometrium]] növekedését. Az ösztradiol szükséges az oociták fenntartásához a petefészekben. A menstruációs ciklus során az ösztradiol, melyet a növekvő follikulus termel pozitív feedback segítségével kiváltja azokat a hipotalamuszi-hipofízisi eseményeket, amelyek a luteinizáló hormonszint megemelkedését okozzák, amely kiváltja az ovulációt. A luteális fázisban az ösztradiol, a progeszteronnal együttműködve felkészíti az endometriumot a petesejt beágyazódására. Terhesség alatt megnő az ösztradiolszint, mivel a placenta is termelni kezdi.
 
Az ösztradiol a metabolikus folyamatokat is befolyásolja, pl. csökkenti az [[LDL]]-koleszterin és emeli a [[HDL]]- koleszterin és triglicerid szinteket. Fokozza az SHBG (nemihormon kötő globulin) és a CBG (kortikoszteroid kötő globulin) kötő kapacitást. Csökkenti az [[FSH]] és az [[LH]] szintet
A lipid anyagcserét és az érfalak állapotát pozitívan befolyásolják, valamint a coronariák megbetegedésének megelőzésében is szerepük van.
 
A vagina, az urethra és a hólyag epitheljére proliferáló hatást gyakorol. Az ösztrogén az emlőkben stimulálja a tejjáratok és -mirigyek növekedését.
 
Fokozza az epidermiszsejtek proliferációját, a kollagén- és a hialuronsav-szintézist és növeli a bőr és a támasztószövet elaszticitását. A csontok ösztrogénhiány miatt történő lebomlását az osteoclastok működésének gátlásán és az osteoblast-funkció aktiválásán, valamint a kalcium-retenció és -reszorpció javításán keresztül gátolja.
 
Az ösztradiol fokozza az extracelluláris nátrium- és vízretenciót.