„László Béla (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
[[Novella|Elbeszélés]]eivel az Erdélyi Helikonban jelentkezett (1941). Gyorsíró, a Magyar Távirati Iroda RT. kolozsvári kirendeltségének szerkesztő-munkatársa (1940-44). A [[Világosság (kolozsvári napilap)|Világosság]] szerkesztőjeként (1944-45) írt cikke a [[zsidók]] deportálásáról s [[Bánffy Miklós]]sal készített interjúja az [[Antifasizmus|antifasiszta]] ellenállásról forrásértékű. 1945-től az [[Igazság (folyóirat)|Igazság]] szerkesztője, nevéhez fűződik a lap népszerű hétfői [[sport]]kiadása. 1956-ban a [[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]] szerkesztője. Az [[Utunk]], [[Új Élet]], [[Előre (napilap, 1953–1989)|Előre]] munkatársa. 1957-től az újra meginduló [[Korunk]] szerkesztőségi titkára. 1972-ben nyugalomba vonult.
"Interjú-portréi" a romániai magyar szellemi élet jeles személyiségeit mutatták be, így a Korunkban [[Németh László (egyértelműsítő lap)|Németh László]] műszaki kibernetikust (1963/2), [[Csapó József]]et, a talajtan szakemberét (1966/12), [[Lazányi Endre]] biológust és [[Maros Dezső]]t, az elméleti mechanika szakértőjét (1968/1), az Utunkban pedig a botanikus [[Nyárády Erasmus Gyula|Nyárády Erasmus Gyulát]] és az algakutató [[Péterfi István]]t (1963/25). ''Egy színházi együttes emlékalbumába'' c. alatt méltatta a szatmári "fiatalok színháza" művészegyüttes első évtizedét. Mint műfordító [[Majakovszkij]]-verseket ültetett át magyarra.
== Források ==
| |||