Wikipédia

„Wikipédia:Első szócikkem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Estefan (vitalap | szerkesztései)
41 szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Estefan (vita) szerkesztéséről CsGábor szerkesztésére
18. sor:
{{információk-vége}}
 
==Ellenőrizd, hátha a cikked létezik már!==
==[['''Hertelendy Gábor''']]==
{{fő|Wikipédia:Hertelendy GáborKeresés}}▼
 
A [[Magyar Wikipédia|Magyar Wikipédiának]] jelenleg '''{{Hertelendy GáborNUMBEROFARTICLES}}''' szócikke van. Mielőtt nekilátnál, hogy egy új szócikket írj, ellenőrizd a menü '''Keresés''' funkciójával, hogy arról a témáról létezik-e már szócikk, esetleg eltérő cím alatt. Vedd figyelembe az [[Wikipédia:Elnevezési szokások|elnevezési szokásokat]]! Ha az általad kiszemelt téma már létezik eltérő néven, de úgy gondolod, mások más néven keresnék, akkor készíts [[Wikipédia:Átirányítás|átirányítást]] rá. <!--Also, remember to check the article's deletion log in order to avoid creating an article that has already been deleted.-->▼
==='''Élete, katonai pályája'''===
 
[['''Hertelendy Gábor''']] [[Gasztony]],(Vas vármegye Gosztony) 1742.szept.07. - [[Gyöngyös]],1820.jul.26. ''Csák'' nemzetségből származó ''Hertelendi'' [[Hertelendy család]] ''Vas megyei'' ágából származó [[császári és királyi huszár altábornagy]].
A [[12.Nádor huszárezred]] alapítója, és első ezredparancsnoka. Legjelentősebb hadi sikereit a [[franciák, Napóleon]] ellen érte el, bár a kor valamennyi háborúját megharcolta.
Sikerei, és katonai eredményei nem a véletlen, és csak a szerencse műve volt, mivel felmenői között nagyon sok kiemelkedő katona élt. Öccse Hertelendy János [[Vas vármegye]] ''főszolgabírója,követ'' volt, öccse fia H. János huszárezredes, unokája [[''Hertelendy Miklós 1848-as huszárezredes'']].
*'''Származása és ifjúkora'''
 
''Hertelendi Hertelendy Ádám'', és ''Csányi Csányi Erzsébet'' elsőszülött fiát gazdálkodásra, vármegyei közszolgálati pályára szánta. Bár gyermekkori képzeletét a katona - huszár történetek, régmúlt hőstettei kötötték le leginkább. A családi hagyományok alapján iskoláit [[Kőszegen]] végezte, ahonnan lelke katonai pályára vonzotta. Titkon szülei tudta, engedélye, akarata ellenére, 17 évesen beáll közhuszárnak [[gróf Kálnoky Antal huszárezredébe]], [[Esztergomban]].
 
*'''Katonai pályának kezdete, török háborúk'''
 
Kitartó szorgalmával, igyekezetével 8 év 3 hónap közlegénység után, 1767.márc.01-vel ezredesi segédségre emelkedett. 1776.máj.01-től főhadnaggyá, 1783.máj.21-től másod, és 1787.dec.16-tól főszázadossá nevezik ki.
Több háborúban vesz részt, így 1759 - 1762-ig a [[hétéves porosz háborúban]]. Lehetőségei a török háborúban tovább bővültek, már 1789.szept.16-án a [[Kimpolung-i]]eseményeknél a kitüntetettek közé került.
 
*'''Franciák, Napóleon elleni háborúk'''
 
Azonban kiemelkedő hírnévre a [[francia háborúk]] során emelkedett: 1793-ban [[Offenbach, Esslingen]] elleni előnyomulásban tűnt ki. Majd [[Elsasban]] való visszavonuláskor sebet kapott. 1794.jan.15-én őrnaggyá nevezik ki. Felgyógyulása után, [[Riese tábornok]] dandárjánál az előőrsök vezényletével bízzák meg, ahol alkalma nyílik vitézségét, rátermettségét, képességeit bizonyítani. A tapasztalatának, és rátermettségének volt köszönhető, hogy a [[Mass]] folyón keresztül a dandárcsapatnak, különösen május 29-én [[Boiselleből Dinanton]] keresztül, veszedelmes visszavonulása az ellenség ellenére, sértetlenül megtörtént. E siker jutalmául 1797-ben alezredes lett.
A [[cassanói csata]] pedig 1799. április 27-én a [[Mária Terézia]] rend kis ezüst keresztjét hozza meg neki 1801-ben.
A [[cassanói csata]]-ban az ''Ott és a Zopf féle osztályok'', melyek a jobbszárnyat képezték, [[Moreau francia tábornok]] heves támadásaitmár alig bírták kiállni, már a bomlás előtt álltak. [[Vaprió]] a ''franciák'' kezére került, és a jobbszárny többi császári zászlóalja a megsemmisülés határán állott, amikor [[Hertelendy Gábor]] az osztálya élén az ingadozó zászlóaljak oldalán termett. Három egymás utáni rohammal támadta az ellent, majd még két osztályt magához vonva, a ''franciák'' balszárnyának közepére tört.
Kétszeri támadás után a ''franciák balszárnyát'' megbontotta, és meghátrálásra kényszerítette. A hatodik támadását már a teljes ezreddel hajtotta végre, amely során teljesen felbontja a ''franciák'' balszárnyát.
A támadás során 200 ''francia'' halott, 300 fogoly esett a kezére, és bevette az ellenség főhadiszállását [[Insagó]] helységet, és [[Vapriót]]. Az ''osztrák hadsereg jobbszárnyának'' diadala, amely egy zászló,12 ágyú, egy mozsárvető, hat társzekér, 2800 fogoly kézre kerítésével lett megkoronázva, legnagyobb részben ''vitéz'' [[Hertelendy]] hősies támadásainak volt köszönhető.
Hasonló vitézséggel harcolt [[Hertelendy Gábor]] [[Trebio]]-nál jun. 17-19-én, és [[Novi]]-nál aug. 15-én.
Az előbbi helyen sebet kapott, így 1800. aug. 24-én [[Hertelendy Gábort]] ezredesnek (óbester) nevezték ki. Érdemei elismerése képen. Egy újonnan kiállított ''huszárezredhez'', a [[12. Nádor huszárezredhez]], amely a jász-kun, és hajdú városok fiaiból alakult.
Ezen ezred élén, amelyre élete végéig büszke volt, [[Rohan herceg tábornok]] dandárjába lett beosztva, vett részt az [[1805-ös francia hadjáratban]].
Az ezrede, [[Mack Károly altábornagy]] vesztes ütközetei, bizonytalankodásai miatt beszorult a rosszul felszerelt, és nehezen védhető [[Ulm várába]]. Mivel a ''franciák'' [[Murat marsall]] vezetésével teljesen körülzárták, 1805. okt. 17-én szégyenteljes feltételekkel [[Mack Károly altábornagy]] 23 000 emberével, megadta magát.
Nagyon sok gyanús jel mutatott a ''franciák'' túl jól informáltságára a hadmozdulatok, csapat mozgásokat illetően, így a jelenlevő [[I. Ferdinánd főherceg, trónörökös]] követelésre okt. 15-én este rendkívüli zártkörű haditanácsot ültek. A haditervet, amelyet [[I. Ferdinánd főherceg]] egyedül fogadott el, [[Hertelendy Gábor]] [[huszárezredes]] terjesztette elő.
1805. okt. 16-án pirkadat előtt a [[12. Nádor huszárezred]], megerősített 12 századdal áttörte a ''franciák'' záróvonalát, élén [[Hertelendy Gábor]]''huszárezredessel''. Az áttörés után a 12 század három felé indult, és az élen haladó [[Hertelendy Gábor]] a [[Nádor huszárok]] négy századával, kerülő útvonalon a ''csehországi'' [[Egeg]] városa irányába indult.
Köztük lovagolt közhuszárként, [[I. Ferdinánd főherceg, trónörökös]]. Támadás sem érte őket útközben, mivel a huszárcsel bevált, és a többi huszárszázad jól hajtotta végre a haditervet.
Az [[Ulm-i kitöréstől]] [[Egeg]] városáig négy nap alatt jutottak el, amely pihenés nélküli menekülést jelentett.
Mi lett volna, ha [[I. Ferdinánd trónörökös]] fogságba esik?
 
*'''Austerlitz, Bécsi béke után'''
 
[[Hertelendy Gábor]] harcolt [[Austerlitz]]-nél is. 1808. január 22-én [[I. Ferdinánd]] ''dandártábornokká'' nevezi ki, és a [[Tiszán innen felkelő nemesi hadsereg]] vezetésével bízza meg.
1808-ban a [[főherceg nádor]] kívánságára rajzoltatta le magát, ez a kép szerepel a halálának 50. évfordulójára írt megemlékezésben, a Vasárnapi Újság 1870. febr. 20-i, 17. évf. 8.számában. A kép egyik példányának hátuljára, írta meg saját életrajzát. Mindkét életrajz kiegészül a [[12. Nádor huszárezred]] emlékkönyvével, és a [[Magyar Huszár]] megemlékezéseivel.
A [[Bécsi béke]] után [[Galíciában]] szolgált.
Majd 1814-ben egy újabb sebesülése, egy régi kiújulása miatt nyugállományba helyezik, ''altábornagyi rangban''.
 
*'''Visszavonulása, halála'''
 
Nyugalomba vonulásának több lehetősége közül a [[12. Nádor huszárezred]] állomáshelyét, [[Gyöngyöst]] választotta.
Majd halálakor, 1820. julius 26-án [[Gyöngyös]] felsővárosi temetőjébe temették. [[Gyöngyös]] város jegyzője alapján, az örökhagyó [[Hertelendy Gábor]] vagyonát a városra hagyta. Szándéka szerint egy ''katonai akadémia'' létesítésére, valamint ösztöndíjra a család tagjai részére. Mivel nem maradt utána leszármazott.
 
*'''Emlékei'''
 
A [[12. Nádor huszárezred]] 1800. okt. 26-án került [[Gyöngyösre]]. Az ''ezred'' a [[Waterloo]]-i csata után tért vissza [[Gyöngyösre]], ahonnan 1829-ben a ''csehországi'' [[Saaz]]-ba vezényelték.
A [[12. Nádor huszárezred]] ''emlékkönyvébe'' [[Hertelendy Gábor huszár altábornagy]], a [[12. Nádor huszárezred]] alapító atyjaként került bevezetésre, és az [[Ulm-i]] kitörés alkalmából keletkezett [[Hertelendy indulót]], az ''ezred indulójának'' nyilvánították. Amennyiben az arcképe alapján felismerhetők arcvonásai a [[Gyöngyös]] városában felállított nádorhuszár szobron, az a [[Nádor főherceg]]-nek, a ''huszárezred'' hálás tulajdonosának köszönhető.
[[Hertelendy Gábor]]-ról [[Göngyösön, Budapesten]] is utcát neveztek el.
 
[[Kategória=Történelem]] [[Kategória=Napóleon]] [[Kategória=Huszárok]]
 
{{Jegyzetek: A cikkben szerepelnek.. }}
 
 
▲{{fő|Wikipédia:Hertelendy Gábor}}
 
 
 
▲A [[Magyar Wikipédia|Magyar Wikipédiának]] jelenleg '''{{Hertelendy Gábor}}''' szócikke van. Mielőtt nekilátnál, hogy egy új szócikket írj, ellenőrizd a menü '''Keresés''' funkciójával, hogy arról a témáról létezik-e már szócikk, esetleg eltérő cím alatt. Vedd figyelembe az [[Wikipédia:Elnevezési szokások|elnevezési szokásokat]]! Ha az általad kiszemelt téma már létezik eltérő néven, de úgy gondolod, mások más néven keresnék, akkor készíts [[Wikipédia:Átirányítás|átirányítást]] rá. <!--Also, remember to check the article's deletion log in order to avoid creating an article that has already been deleted.-->
 
Ha a keresés során nem találod azt a témát, amiről írnál, akkor először érdemes változtatnod a keresés szavait. Például: ha a kedvenc együttesed egyik tagjáról szeretnél írni, akkor először a csapatra keress rá, és ha arról létezik szócikk, azt bővítsd a fontosabb tudnivalókkal.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Első_szócikkem”