„Golda Meir” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
azért szerepeljen a betű szerinti átírás is. A címről lehet még beszélni. |
Ha Голда Мабович-ként született Oroszországban, akkor Mabovics az átírása, amerikai állampolgárként pedig Mabovitch |
||
34. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Golda Meir''' ([[Héber írás|
▲'''Golda Meir''' ([[Héber írás|héber betűkkel]] <big>גולדה מאיר</big> ('''Góldá Méír'''), izraeli angol átírással Golda Meir, született '''Mabovits''' néven [[Kijev]], [[1898]]. [[május 3.]] – [[Jeruzsálem]], [[1978]]. [[december 8.]]) [[Izrael]] állam alapítóinak egyike, [[1969]]. és [[1974]]. között Izrael [[miniszterelnök]]e, a világ harmadik női miniszterelnöke, külügyminiszter, munkaügyi miniszter. Az izraeli politika ''vaslady''je, akiről [[Dávid Ben-Gúrión]] miniszterelnök egyszer azt találta mondani: ''„Golda az egyetlen igazi férfi a kormányomban.”''
== Ifjúkora ==
18 évesen apja sürgetésére visszatért Milwaukee-be, ahol a zsidó ifjúsági mozgalom, a [[Habóním]] tagja lett. Az összejöveteleken gyakran vett részt, és nemsokára a mozgalom egyik meghatározó személyisége lett. Ilyen találkozókra gyakran hívtak meg palesztinai zsidó vendégeket is, akik beszámoltak az ottani zsidóság küzdelmeiről. Góldá tanulmányait ekkor már a Wisconsin-Milwaukee Egyetemen folytatta. [[1915]]-ben formálisan csatlakozott a cionista munkásszervezethez. Góldá és Morris [[1917]]-ben esküdött egymásnak örök hűséget, és nemsokára elhatározták, hogy az akkor brit mandátum alatt levő [[Palesztina|Palesztinában]] fognak letelepedni. A fiatal pár és Séná [[1921]]-ben érkezett Palesztinába.
44 ⟶ 43 sor:
== A brit Palesztinában ==
== Izrael alapítása ==
52 ⟶ 51 sor:
[[1948]]. [[május 14.|május 14-én]] Góldá Méír egyike volt annak a tizenkét politikusnak, akik kézjegyükkel elláthatták Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatát. Erre később így emlékezett: ''"Miután aláírtam, sírtam. Amikor iskolás gyerekként az amerikai történelmet tanultam, azokról is olvastam, akik aláírták az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. Olyan hihetetlen volt, hogy azok valódi emberek voltak és az valóban megtörtént. És akkor én is ott ültem és aláírtam a függetlenségi nyilatkozatot."''
Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert [[Egyiptom]], [[Szíria]], [[Libanon]], [[Transzjordánia]] és [[Irak]] már másnap megtámadta az új államot. Ekkor
== Kormányzati posztokon ==
58 ⟶ 57 sor:
[[1949]]-től [[1956]]-ig Izrael munkaügyi minisztere volt, majd 1956-tól [[Dávid Ben-Gúrión]] kormányának külügyminisztere. [[1965]]-ben betegségére és kimerültségére hivatkozva lemondott és visszatért az egyszerű polgári életbe. Az izraeli politika azonban nem sokáig tudta őt nélkülözni, és az [[Izraeli Munkapárt]] főtitkára lett. [[1968]]-ban, nyolc hónappal később azonban nyugalomba vonult. [[1969]]. [[február 25.|február 25-én]] [[Lévi Eskól]] hirtelen halála után pártja őt választotta meg miniszterelnökké. Amikor miniszterelnök lett, Izrael az [[1967]]-es [[Hatnapos háború|hatnapos háború]]ban aratott győzelem eufóriájában élt. Ezért nem látta értelmét, hogy a palesztinokkal érdemben tárgyaljon a megszállt területekről. Sokat idézett mondása szerint ''"A béke akkor jön el, ha majd az arabok jobban szeretik gyermekeiket annál, ahogy minket utálnak."''
Kormányzását mindazonáltal a koalíción belüli harcok és nézeteltérések kísérték végig, melyeket biztos kézzel igyekezett mederben tartani. [[1973]]-ban, kormányzása legvégén tört ki a [[jóm kippuri háború]], melyből Izrael újra győztesen került ki. [[1974]]. [[április 11.|április 11-én]] lemondott a kormányfői tisztségről, melyben [[
80 évesen hunyt el [[Jeruzsálem]]ben és a [[Herzl-hegy]]en temették el.
|