Wikipédia

„Golda Meir” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
azért szerepeljen a betű szerinti átírás is. A címről lehet még beszélni.
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Ha Голда Мабович-ként született Oroszországban, akkor Mabovics az átírása, amerikai állampolgárként pedig Mabovitch
34. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Golda Meir''' ([[Héber írás|héber betűkkelivritül]]: <big>גּוֹלְדָּה מֵאִיר/גולדה מאיר</big> ([ɡolˈda meˈʔiʁ], [[jiddis nyelv|jiddisül]]: '''Góldáגאָלדע Méírמאיר'''), izraeli angol átírással Golda Meir, születettszületési neve: '''MabovitsGolda Mabovics''' néven(''Голда Мабович/Golda Mabovitch'') ([[Kijev]], [[1898]]. [[május 3.]] – [[Jeruzsálem]], [[1978]]. [[december 8.]]) [[Izrael]] állam alapítóinak egyike, [[1969]]. és [[1974]]. között Izrael [[miniszterelnök]]e, a világ harmadik női miniszterelnöke, külügyminiszter, munkaügyi miniszter. Az izraeli politika ''vaslady''je, akiről [[Dávid Ben-Gúrión]] miniszterelnök egyszer azt találta mondani: ''„Golda az egyetlen igazi férfi a kormányomban.”''▼
 
▲'''Golda Meir''' ([[Héber írás|héber betűkkel]] <big>גולדה מאיר</big> ('''Góldá Méír'''), izraeli angol átírással Golda Meir, született '''Mabovits''' néven [[Kijev]], [[1898]]. [[május 3.]] – [[Jeruzsálem]], [[1978]]. [[december 8.]]) [[Izrael]] állam alapítóinak egyike, [[1969]]. és [[1974]]. között Izrael [[miniszterelnök]]e, a világ harmadik női miniszterelnöke, külügyminiszter, munkaügyi miniszter. Az izraeli politika ''vaslady''je, akiről [[Dávid Ben-Gúrión]] miniszterelnök egyszer azt találta mondani: ''„Golda az egyetlen igazi férfi a kormányomban.”''
 
== Ifjúkora ==
'''Golda Mabovits'Mabovics'' néven született [[Kijev]]ben született, amely akkor az Orosz Birodalom része volt. Korai emlékei szerint apja gyakran deszkázta be az ajtót, hogy megvédje családját a [[Pogrom|pogrom]]októl, melyek akkor sokszor sújtották a zsidókat [[Ukrajna|Ukrajnában]]. Két életben maradt testvérével együtt mindig éhesek voltak és fáztak, másik öt testvére még gyermekkorában meghalt. [[1903]]-ban apja kivándorolt az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba, és [[1906]]-ban a család otthon maradt része is követte. [[Wisconsin]] államban, [[Milwaukee]]-benban telepedtek le. Milwaukee-benban GóldáGolda apja ácsként dolgozott, anyja pedig egy fűszerüzletet vezetett. Amikor GóldáGolda 14 éves lett, anyja azt akarta, hogy hagyja abba a tanulást és menjen férjhez egy idősebb emberhez. A lány fellázadt és elmenekült. [[Denver (Colorado)|Denver]]be ment, ahol nővére Séná élt, és ott találkozott későbbi férjével Morris Myersonnal.
 
18 évesen apja sürgetésére visszatért Milwaukee-be, ahol a zsidó ifjúsági mozgalom, a [[Habóním]] tagja lett. Az összejöveteleken gyakran vett részt, és nemsokára a mozgalom egyik meghatározó személyisége lett. Ilyen találkozókra gyakran hívtak meg palesztinai zsidó vendégeket is, akik beszámoltak az ottani zsidóság küzdelmeiről. Góldá tanulmányait ekkor már a Wisconsin-Milwaukee Egyetemen folytatta. [[1915]]-ben formálisan csatlakozott a cionista munkásszervezethez. Góldá és Morris [[1917]]-ben esküdött egymásnak örök hűséget, és nemsokára elhatározták, hogy az akkor brit mandátum alatt levő [[Palesztina|Palesztinában]] fognak letelepedni. A fiatal pár és Séná [[1921]]-ben érkezett Palesztinába.
44 ⟶ 43 sor:
== A brit Palesztinában ==
 
GóldáGolda és Morris már előre elhatározták, hogy egy [[kibuc]]ban szeretnének dolgozni, ezért a [[Merhávjá kibuc]]hoz csatlakoztak. A kezdeti nehézségek után végül beilleszkedtek a kibuc életébe. A kibucban a legkülönfélébb gazdasági munkákat végezték, kertészkedtek, fákat ültettek, csirkéket neveltek, konyhamunkát végeztek. GóldáGolda csakhamar a kibuc vezető személyisége lett, így a kibuc megválasztotta őt a [[Hisztadrút]] munkásszövetség képviselőjének. [[1924]]-ben férje belefáradt az ottani életbe, és elhagyták a kibucot. Ekkor [[Tel-Aviv]]ba mentek, majd [[Jeruzsálem]]ben telepedtek le, ahol két gyermekük született, Menáhém és Száráh. [[1928]]-ban Góldát a Hisztadrút titkárává választották. Ez azt követelte tőle, hogy Tel-Avivba menjen, míg családja Jeruzsálemben maradt. Külön költöztek ugyan, de sohasem váltak el. Morris [[1951]]-ben halt meg.
 
GóldáGolda egyre inkább a Hisztadrút befolyásos embere lett, amely közben valóságos zsidó árnyékkormánnyá nőtte ki magát. [[1946]]-ban a britek leverték a palesztinai cionista mozgalmat és sok vezetőjét letartóztatták. GóldáGolda azonban elkerülte a letartóztatást, és a mozgalom tulajdonképpeni vezetője lett. Ügyes politikával egyensúlyozott a brit közigazgatás és az egyre terebélyesedő földalatti cionista mozgalom között, miközben mindkettővel tárgyalt és tartotta a kapcsolatot.
 
== Izrael alapítása ==
52 ⟶ 51 sor:
[[1948]]. [[május 14.|május 14-én]] Góldá Méír egyike volt annak a tizenkét politikusnak, akik kézjegyükkel elláthatták Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatát. Erre később így emlékezett: ''"Miután aláírtam, sírtam. Amikor iskolás gyerekként az amerikai történelmet tanultam, azokról is olvastam, akik aláírták az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. Olyan hihetetlen volt, hogy azok valódi emberek voltak és az valóban megtörtént. És akkor én is ott ültem és aláírtam a függetlenségi nyilatkozatot."''
 
Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert [[Egyiptom]], [[Szíria]], [[Libanon]], [[Transzjordánia]] és [[Irak]] már másnap megtámadta az új államot. Ekkor GóldáGolda az első izraeli útlevéllel az Egyesült Államokba ment, hogy pénzt gyűjtsön a védekezéshez. Útja rendkívül sikeres volt, és a gyűjtött adományokból a fiatal állam fegyverekhez jutott, amivel visszaverte a támadást. Visszatérte után ő lett Izrael első [[Moszkva|moszkva]]i nagykövete. Később is szívesen emlékezett vissza az orosz zsidók szeretetére, amivel ottani rövid működése alatt elhalmozták.
 
== Kormányzati posztokon ==
58 ⟶ 57 sor:
[[1949]]-től [[1956]]-ig Izrael munkaügyi minisztere volt, majd 1956-tól [[Dávid Ben-Gúrión]] kormányának külügyminisztere. [[1965]]-ben betegségére és kimerültségére hivatkozva lemondott és visszatért az egyszerű polgári életbe. Az izraeli politika azonban nem sokáig tudta őt nélkülözni, és az [[Izraeli Munkapárt]] főtitkára lett. [[1968]]-ban, nyolc hónappal később azonban nyugalomba vonult. [[1969]]. [[február 25.|február 25-én]] [[Lévi Eskól]] hirtelen halála után pártja őt választotta meg miniszterelnökké. Amikor miniszterelnök lett, Izrael az [[1967]]-es [[Hatnapos háború|hatnapos háború]]ban aratott győzelem eufóriájában élt. Ezért nem látta értelmét, hogy a palesztinokkal érdemben tárgyaljon a megszállt területekről. Sokat idézett mondása szerint ''"A béke akkor jön el, ha majd az arabok jobban szeretik gyermekeiket annál, ahogy minket utálnak."''
 
Kormányzását mindazonáltal a koalíción belüli harcok és nézeteltérések kísérték végig, melyeket biztos kézzel igyekezett mederben tartani. [[1973]]-ban, kormányzása legvégén tört ki a [[jóm kippuri háború]], melyből Izrael újra győztesen került ki. [[1974]]. [[április 11.|április 11-én]] lemondott a kormányfői tisztségről, melyben [[JichákJichak RabínRabin]] követte.
 
80 évesen hunyt el [[Jeruzsálem]]ben és a [[Herzl-hegy]]en temették el.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Golda_Meir”