„Petevezeték” változatai közötti eltérés

Belső felszínét redőzött nyálkahátya borítja. A redőzöttség annál erősebb, minél nagyobb az adott szakasz átmérője. A [[Szövet (biológia)|hámfelszín egyrétegű hengerhám]], aminek sejtjei között csillós, csillótlan és nyáktermelő [[Külső elválasztású mirigyek|kehelysejtek]] találhatók. Hámszövet reagál a [[Menstruációs ciklus|menstruációs ciklus]]során bekövetkező [[Hormon|hormonszint]] változásokra. Az [[ösztogén]] hatás fázisa alatt magasabb, a [[progeszteron]] hatás fázisában alacsonnyabbá válik, csak a nyáktermelő kehelysejtek emelkednek jobbam ki ("szögsejtek"). A hámfelszín alatti viszonylag vékony laza rostos kötőszövet képezi a redők alapvázát, és közvetlenül kapcsolódik a belső izomréteghez. Az izomréteg simaizomból áll, amelynek belső körkörös és külső hosszanti rétege között nincs éles határ. A simaizom biztosítja a petevezetéknek a méh irányába futó tovahaladó összehúzódásait.