„Mandzsúria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
=== Mandzsúria 1860 után ===
Az orosz befolyás Belső-Mandzsúriában is egyre jobban erősödött a [[Harbin]]on keresztül [[Vlagyivosztok]]ba vezető [[kelet-kínai vasútvonal]] megépítésével. Ezzel együtt egyre több han kínai költözött a területre, többségük [[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}ból]]. Az 1895-ös [[első kínai–japán háború]] eredményeképp Mandzsúria déli része japán befolyás alá került, ám utóbb a nagyhatalmak közbeavatkozására Japán kénytelen volt erről lemondani, és helyettük az Orosz Birodalom befolyási övezetébe került a terület. A részben emiatt kirobbanó 1904–1905-ös [[orosz–japán háború]]ban a japánok győzedelmeskedtek, több fontos ütközetben is - mint például a [[mukdeni csata]] - megverve az oroszokat. A kelet-kínai vasút déli része japán felügyelet alá került [[dél-mandzsúriai vasútvonal]] néven. A japánok az [[1917-es októberi orosz forradalom]] után az [[antant]] kérésére [[szibériai intervenció|csapatokat küldtek]] Külső-Mandzsúriába, ám 1925-re a terület szovjet fennhatóság alá került.
Mandzsúria birtoklása gazdasági szempontból volt nélkülözhetetlen a [[Japán Birodalom]] számára, hiszen nyersanyagokban gazdag terület volt, jó minőségű, [[szójabab|szója]] és [[árpa]] termesztésére alkalmas termőfölddel. A japánok igen sok pénzt költöttek Mandzsúria fejlesztésére, jó infrastruktúrát és erős gazdaságot kiépítve, így ez a terület vált a kínai nehézipar központjává. Japán számára azonban fontos volt Mandzsúria megtartása, így 1928-ban meggyilkolták annak túlságosan is önálló hadurát, [[Csang Co-lin|{{kínai|Zhang Zuolin|Csang Co-lin}}t]], majd 1931-ben a [[mukdeni incidens]]t követően a [[Kvantung-hadsereg]] [[Mandzsúria japán megszállása|megszállta]] azt. 1932-ben létrehozták itt saját bábállamukat, [[Mandzsukuo|Mandzsukuót]], amelynek élére az utolsó kínai császárt, [[Pu Ji|{{kínai|Pu-Yi|Pu Ji}}t]] állították.
== Hivatkozások ==
| |||