„Fajszi Károly” változatai közötti eltérés

▲Fülöpszálláson iparos családban született, édesapja asztalos volt, aki az ipar mellett földet is művelt, hogy eltartsa családját. Fajszi Károly [[Kunszentmiklós]]ra járt gimnáziumba, ott érettségizett. Tanulmányait a [[kecskemét]]i Református Jogakadémián folytatta. 1936-ban önként megszakította felsőfokú tanulmányait, mivel egyházi feljebbvalói nem tetszéssel fogadták [[március 15]]-i beszédét.<ref>Két beszéd március 15-én : Szombathely - Kecskemét / [Gyuk Pál, Fajszi Károly]. Szombathely : Összetartás, 1936. 16 p.</ref> „Bűne” az volt, hogy szóba hozta a diákság, a fiatal értelmiségiek nehéz anyagi körülményeit. Később abszolvált, de nem szerezte meg az oklevelet.

▲Alkalmi munkákból élt, a [[II. világháború]] idején behívták katonának, harcolt a fronton, fogságba esett, 1948-ban érkezett haza egy [[Kiev]] melletti tiszti [[hadifogoly]]táborból. Budapesten a [[Magyar Posta|Magyar Postán]] kapott állást a távközlés területén, ott dolgozott több mint három évtizedet, végül az egyik budapesti [[ÁFÉSZ]] gazdasági tanácsadójaként vonult nyugdíjba 1971-ben, 60 éves korában. Feleségével négy gyermeküket nevelték fel.

▲50 éves korában tanulta meg az [[eszperantó nyelv]]et, szeretett volna eszperantó nyelven könyveket olvasni, de nem volt, s ő elkezdte beszerezni azokat idős eszperantistáktól és főleg külföldről. 1966-ban már részt vett a [[Budapest]]en megrendezett 51. Eszperantó Világkongresszus szervezésében. Alapos felkészültséggel látott neki a gyűjtő munkának, elsők közt volt, aki letette a felsőfokú [[Állami nyelvvizsga|állami nyelvvizsgát]] eszperantóból. 1966-tól tanította az eszperantó nyelvet, lakásán magántanítványokat is fogadott. Nyugdíjas éveiben szabályos kis magánkönyvtárat üzemeltetett pesti lakásában kutatók és szakdolgozataikat író diákok számára, feleségével együtt a könyvkötést is megtanulták, bekötötték a diákok szakdolgozatait. Nagy sikere volt az ő mozgó kiállításainak, művelődési házakban állították ki könyveinek egy-egy válogatott részét, sok barátot szerzett ő így az olvasásnak és az eszperantó nyelvnek. Legnagyobb sikere 1987-ben volt, az eszperantó nyelv születésének 100. évfordulóján, amikor az [[OSZK]]-ban állították ki gyűjteményének számos jeles darabját. Gyűjteményét 2001-ben adta át az [[Országos Idegen Nyelvű Könyvtár]]nak, s ekkor szülőfalujába vonult vissza. Az eszperantistáknak ma is kincses bánya a Fajszi Gyűjtemény.