„Zaránd (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
{{egyért2|a romániai településről|Zaránd (keresztnév)}}▼
{{Román település infobox
|német név =
| fejlesztési régió = Nyugat-romániai fejlesztési régió▼
|kép =
| megye = Arad▼
|képméret =
| rang = községközpont▼
|képaláírás =
| beosztott falvak = [[Köröscsente]]▼
|címer =
| polgármester = Florin Moţ▼
|zászló =
| község népesség = 2674▼
|történelmi régió = Partium
| község népesség éve = 2002▼
| község népesség forrás = {{Vargaarpad}}▼
| magyar lakosság = 2▼
| terület = 76,2▼
|községközpont =
|irányítószám = 317415
|körzethívószám =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 100
|szélességi fok = 46
|szélességi ívperc = 24
|szélességi ívmásodperc = 24
|hosszúsági fok = 21
|hosszúsági ívperc = 38
|hosszúsági ívmásodperc = 56
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}
'''Zaránd''' ([[román nyelv|románul]] ''Zărand'')
▲{{egyért2|a településről|Zaránd (keresztnév)}}
▲'''Zaránd''' ([[román nyelv|románul]] ''Zărand''): falu [[Románia|Romániában]], [[Arad megye|Arad megyében]].
==Fekvése==
[[Arad]]tól 39 km-re északkeletre, [[Kisjenő]]től 16 km-re délkeletre, [[Pankota|Pankotától]] 10 km-re északnyugatra, a [[Fehér-Körös]] bal partján fekszik.
==Nevének eredete==
Neve az ősi magyar
==Története==
[[1150]]-ben ''Zarand'' néven említik először. Egykori vára a Fehér-Körös és a [[Csiger (patak)|Csiger]] összefolyásánál volt és [[1232]]-ben már biztosan állott. Várispánság és az azonos nevű [[Zaránd vármegye]] székhelye lett. Később azonban elveszítette jelentőségét. Határában több középkori falu is volt egykor. Őstelek nevű határrészén feküdt a középkori ''Csumótelek'' és ''Őstelek,'' amelyek [[1596]]-ban pusztulhattak el. Északnyugatra [[Harkálypuszta]] helyén állt Haraklyán falu, amely ismeretlen okból néptelenedett el. A
A [[16. század]]ban két részből, Magyar- és Tótzarándból állott. [[1508]]-ban és [[1515]]-ben megyegyűlés színhelye volt 1566 után török közigazgatási központ. [[1876]]-ban a vármegye területét is felosztották [[Arad vármegye|Arad]] és [[Hunyad vármegye|Hunyad vármegyék]] között.
[[1910]]-ben 3484 lakosából 3144 román és 168 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Arad vármegye]] [[Kisjenői járás]]ához tartozott.▼
[[1992]]-ben társközségeivel együtt 2733 lakosából 2469 román, 254 cigány, 4 magyar és 1 német volt.▼
▲[[1910]]-ben 3484 lakosából 3144 [[románok|román]] és 168 [[magyarok|magyar]] volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Arad vármegye]] [[Kisjenői járás]]ához tartozott.
== Híres szülöttei ==▼
▲[[1992]]-ben társközségeivel együtt 2733 lakosából 2469 [[románok|román]], 254 [[cigányok|cigány]], 4 [[magyarok|magyar]] és 1 [[németek|német]] volt.
A [[2002]]-es [[népszámlálás]] szerint 1429 lakosa közül 1280 fő (89,6%) [[románok|román]], 137 (9,6%) [[cigányok|cigány]], 6 (0,4%) [[ukránok|ukrán]], 4 (0,3%) [[szlovákok|szlovák]], 2 fő (0,1%) pedig [[magyarok|magyar]].
▲== Híres szülöttei ==
*Itt született [[1888]]-ban [[Déri-Deheleanu Gyula]] (eredeti nevén Iuliu Deheleanu) művelődéspolitikus.
==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
{{Arad megye települései}}
{{portál|Erdély|-}}
{{DEFAULTSORT:Zarand}}
[[Kategória:Arad megye települései]]
| |||