„Ráth Károly (történész)” változatai közötti eltérés

Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. A 23. honvédzászlóalj győri illetőségű fiatalokból alakult, itt hadnagy, főhadnagy, majd [[Kmetty György]] hadsegéde lett. Részt vett a [[schwechat]]i, [[Mór (település)|móri]], [[braniszkó]]i s kápolnai csatákban; ostromolta a [[buda]]i vízvezeték védelmére emelt veszélyes palánkot, míg a fárasztó nyári hadjárat vége felé a sok viszontagság következtében kimerült és betegen a [[pétervárad]]i kórházba került, ahol az osztrákok foglyává lett. Itt kereste fel édesanyja, aki sok szenvedés és küzködés közt, egy hónapig tartó utazás után, alig lábadozó fiát [[Győr]]be hozta, ahonnét [[Pozsony]]ba vitték, hogy ott tökéletes fölszabadulását kieszközöljék.

Amint a sok kellemetlen zaklatástól menekülhetett, ismét visszatért kedvelt történelmi tanulmányaihoz, melyekre [[Maár Bonifác]] győri akadémiai benczéstanárbencéstanár is buzdította. Első és legfőbb gondja volt aGyőr győrmegyeivármegyei sés káptalankáptalani levéltáraiba bejuthatnibejutni, majd a győrvidéki nemes családok levéltárátlevéltárait kereste fel, és ezzel megvetette alapját azon oklevél-készletnek, melyet özvegye eredetiekben és pontos másolatokban a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozott. Függetlenségét megőrizvén, egyedül a győri olvasó-egylet könyvtárnokságát vállalta el.

1861-ben és 1867-től Győr vármegye levéltárosa volt. Ezen munkaköre jelentősen megkönnyítette a [[Hazai Okmánytár]] 1865-ös létrehozását. Maradandó érdemeket szerzett a hazai történeti kutatások megindításában, a tudományos közélet szervezésében, levéltári források felkutatásában és közreadásában, Győr megye levéltári anyagának rendezésében. Az utóbbi munka során különösen a XVII17. századi Győr megye gazdasági, társadalmi, politikai viszonyaira vonatkozóan folytatott máig is alapvető kutatásokat.